Sokan mentek el voksolni a Falkland-szigetek lakosai közül helyi idő szerint vasárnap, annak a kétnapos referendumnak az első napján, amelynek a résztvevői arról szavaznak, hogy a terület továbbra is Nagy-Britanniához tartozzon-e.
Barry Elsby, a helyi parlament tagja "rendkívüli részvételről" beszélt. Az argentin szárazföldtől 400 kilométerre fekvő szigetek (argentin nevükön Malvin-szigetek) 1833 óta vannak brit ellenőrzés alatt, miután a brit gyarmati erők elűzték onnan az argentin hatóságok képviselőit.
A szigetek lakói maguk kezdeményezték a népszavazást. Megfigyelők nem tartják kétségesnek, hogy a túlnyomó többség brit fennhatóság alatt akar maradni. Argentína már előre törvénytelennek nyilvánította a referendumot, amelyen vasárnap és hétfőn 1672 választójogosult járulhat az urnákhoz. Az eredmény helyi idő szerint este 8 óra (közép-európai idő szerint éjfél) körül várható.
Az argentin katonai junta 1982. április 2-án hozzákezdett a Falkland-szigetek megszállásához. Az azt követő, június 14-ig tartó háborúban a dél-amerikai ország vereséget szenvedett, 649 katonáját vesztette el, a britek pedig 255-öt.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
