„Van kormányunk” – jelentette be ünnepélyesen Noga Katz, a jobbközép Likud szóvivője újságírók előtt Tel Avivban. Jair Lapid, a centrista Jes Atíd (Van Jövő) magyar származású vezetője pedig Facebook oldalán tudósított arról, hogy a koalíciós partnereknek hat hetes tárgyalást követően sikerült megállapodniuk az új izraeli kabinet összetételéről.
 
A 120 tagú országgyűlésben 68 képviselővel rendelkező négy párt - a Likud és a nacionalista Jiszráél Béténu szövetsége (31), a centrista Tnua (6), a Jes Atíd (19) és a szintén szélsőséges nacionalista Bájt Hajehudi (12) - alakít kormányt. Az ellenzéket a centrista Kadima (2), a szociáldemokrata Munkapárt (15), a balliberális Merec (6), az arab (11) és az ultraortodox vallásos pártok (18) alkotják.
 
Izraeli sajtóértesülések szerint a kölcsönös fenyegetőzésektől sem mentes vitában Benjámin Netanjahu kormányfő az utolsó pillanatban lemondott az oktatási tárcáról, és átadta azt a Jair Lapid vezette Jes Atídnak. Cserébe a miniszterelnök által irányított Likud lesz a belügyi tárca felelőse a jövőben – tudta meg a Háárec nevű baloldali lap.
 
A kormány programja a férfiak általános hadkötelezettségét az eddigi háromról évről kettőre csökkenti, a harmadik évet is vállaló fiatalok pedig szolgálatuk meghosszabbításáért minimálbért és felsőoktatási tanulmányaikhoz ösztöndíjat kapnak. A tervek között szerepel még, hogy a tárcák számát tizennyolcban maximálnák Izrael jövendő kormányaiban.
 
Összement a kormány
 
Noha a frissen megalakult kabinet egyelőre 21 miniszterből áll össze, a korábbi harminc fős létszámhoz képest így is jelentős volt a karcsúsítás. A hadügy első embere Móse Jaalon lesz, míg a külügy vezető posztján maga Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő áll majd ideiglenesen, amíg Avigdor Liberman volt külügyminiszter korrupciós pere nem rendeződik megnyugtatóan.

AFP / Uriel Sinai-Pool

A Likud megkapta a belügyi és másik négy tárcát, a Jiszráél Béténu pedig a külügy mellé megszerezte a bevándorlási, illetve a mezőgazdasági minisztériumot. Jair Lapid lesz az új pénzügyminiszter, pártjáé (Jes Atíd) pedig az oktatási és három további minisztérium. Naftali Bennet ipari és kereskedelmi miniszter lesz, míg pártja, a Bájt Hajehudi kapta a vallás- és a lakásügyi tárcát.
 
Mivel a centrista Tnuával (Mozgalom) már február közepén megszületett az egyezség, ezért itt nem volt nagy meglepetés. Cipi Livni pártelnök lesz az igazságügyi miniszter, és szintén ő felel a palesztinokkal folytatott tárgyalásokért. A Mozgalom irányíthatja a természetvédelmi tárcát is. Az új jobbközép kormány várhatóan hétfőn teszi le az esküt a parlamentben.
 
Erőszakből született gyermek
 
„A következő kormányzati ciklus lesz Izrael történetének egyik legnehezebb időszaka” – fogalmazott a Likud székházában újságírók előtt Netanjahu még csütörtökön. A 63 éves politikus hangsúlyozta: „hatalmas biztonsági és diplomáciai kihívásokkal állunk szemben”. A kijelentéssel egyébként a legtöbb megfigyelő is egyetért.
 
A szakértők úgy látják, hogy az új kabinet egy gyenge és fragmentált tömörülés lesz, amelynek ugyanakkor kőkemény kérdésekkel kell szembenéznie. Az új kormány programja alapján például újra kellene kezdeni a tárgyalásokat a palesztinokkal úgy, hogy az egyik felelős miniszter korábban a Ciszjordániába tervezett zsidó telepbővítéseket intézte.
 
„A kérdés tehát az, hogy egy megerőszakolt nőtől született gyermek lehet-e egészséges” – fogalmazott a maga nyers stílusában Nahum Barnea, a Jediot Ahronot című lap publicistája pénteken. Míg munkatársa, Yoaz Hendel szerint „rég volt már olyan kormányunk, amelynek a radikális reformokra és a széthullásra is ugyanakkora esélye lett volna”.
 
Valójában két kormány alakul
 
Shalom Yerushalmi, a Maariv című népszerű helyi lap publicistája ugyanakkor úgy látja, hogy az új kabinet „a gyakorlatban két kormányt jelent majd”. Az egyik Netanjahuval és Liebermannal az élen a külpolitikáért, míg a másik Lapiddal és Bennettel a gazdasági és társadalmi kérdésekért lesz felelős.
 
A Shalom Hartman Intézet vezetője szerint a tárgyalások „feszült légköre izgalmas volt azon izraeliek számára, akik január végén a teljes politikai rendszer átalakítására voksoltak”. Yossi Klein Halevi rámutatott: „a viták eddig a pozíciókról szóltak. Az új szereplők azonban mindent felforgattak, és elveket helyeztek a középpontba”.
 
„Ez egy kivételes pillat Izrael történetében” – véli a szakértő. „Miközben a nemzetbiztonsági helyzetünk egyre kilátástalanabb, hosszú évtizedek után először végre belpolitikai kérdésekre koncentrálnak vezetőink. Ez Netanjahu nagy kudarca, hiszen korábban mindent a biztonságra tett fel, amit végül a többi párt is követett” – írta Halevi.
 
Meggyengült a király
 
Gil Hoffman, a Jerusalem Post riportere szerint amikor Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke szerdán Izraelbe érkezik, „egy meggyengült Netanjahut fog itt találni, akit a koalíciós tárgyalások még erőtlenebbé tettek. A Time magazin „Bibi királya” mellett Obamának Jair herceggel és Naftali fejedelemmel is egyeztetnie kell majd” – írta.
 
Ráadásul az ortodox pártok vezetői, és a koalícióból kimaradt frakciók is aktív ellenzéket ígérnek. Néhányan osztályharcot vizionálnak, mert szerintük ez egy „burzsoá kormány”, amely telepesekből és oligarchákból áll. „Azok, akik a nincstelenek, a második Izrael pártján állnak, vállvetve fognak harcolni ellenük” – írta Facebook-oldalán Aryeh Deri, a vallásos keletieket tömörítő Sász vezetője.
 
A szélsőbaloldali Hadász (Az új) első embere, Dov Hanin szerint a kormány „veszélyes”, míg a szintén baloldali Merec (Energia) vezetője úgy fogalmazott: a „szélsőjobb és a telepes vállalkozókat” képviseli. Isaac Herzog, az ellenzék legnagyobb frakciója, a Munakpárt elnöke elmondta: „Mindenért megküzdünk. Minden egyes témában alternatívát fogunk mutatni”. Szerinte a koalíció „teljes bénulást hoz a béketárgyalásokban”.
 
Ismét magyar a meglepetésember
 
A megfigyelők a koalíciós tárgyalások során főként a magyar származású Jair Lapid szerepét emelték ki. Az egykori tévés műsorvezető pártja ugyanis már a januári választásokon meglepetést tudott okozni azzal, hogy belpolitikai és rendszerkritikus témákra koncentrálva 19 helyet szerzett az izraeli törvényhozásban.
 
Később a tárgyalásokon képes volt megakadályozni, hogy az ultraortodoxat bevegyék a koalícióba, és elérte, hogy a katonai szolgálatot ortodox zsidókra is kiterjesszék, a jesivákban pedig kötelező legyen a matematika és az angol nyelv oktatása. Lapidnak a kabinet méretét is sikerült csökkentenie, bár nem olyan drasztikusan, mint szerette volna.
 
A 49 éves politikus a következő izraeli kormány pénzügyminisztere lesz, amivel akár valóra is válthatja pártja gazdasági programját. Az árulkodó nevű Van jövő frakciója korábban ugyanis azt ígérte, hogy kormányra kerülésével képes lesz lefaragni a zsidó állam mintegy 10 milliárd dolláros (2000 milliárd forintos) költségvetési hiányát.
 
A magyar szál
 
Megfigyelők szerint Lapid sikere részben politikai örökségének köszönhető. Édesapja a vajdasági magyar zsidó családból származó 2008-ban elhunyt közismert politikus-újságíró, Tomi Lapid, aki egy feloszlott liberális párt, a Shinui első embere, majd a Saron-kabinet igazságügyi minisztere volt. Visszavonulása után pedig haláláig a jeruzsálemi holokauszt-emlékhelyet, a Jad Vasemet vezette.
 
Tomi Lapid egész életében egy szekuláris Izraelért küzdött, és nem riadt vissza a saját kormánya kritizálásától sem. Amikor az izraeli hadsereg palesztin otthonokat rombolt le a gázai övezetben, az idősebb Lapid egy a romok között gyógyszert keresgélő arab nőről úgy fogalmazott: „ez a kép engem a nagymamámra emlékeztet, aki a holokausztban puszult el”.
  
Jair Lapidot egyébként mindenki ismeri Izraelben. Noha nem mint politikust, hanem mint televíziós műsorvezetőt, illetve az egyik legolvasottabb helyi lap újságíróját. A 49 éves Lapid egészen tavalyi felmondásáig egy népszerű péntek esti talkshow házigazdája volt. Közben a Jediót Ahronót című népszerű izraeli napilapban megjelent írásai olyan felkapott közel-keleti témákat dolgoztak fel, mint a politikai korrupció, a társadalmi igazságtalanság, vagy éppen az ultraortodox zsidók katonai szolgálat alóli felmentése.
 
Egy évvel ezelőtt azonban, minden addigi sikere ellenére Lapid bejelentette: felhagy az újságírással és új pártot alapít, amely a jelenlegi politikai elit megdöntésére törekszik. Bár a Jes Atid névre keresztelt liberális alakulat az izraeli politikai paletta közepére pozícionálta magát, szakértők szerint európai mércével mérve inkább jobboldalinak számít.