Az új kormány a január 22-i választásokat követően hat hétig tartó koalíciós egyezkedés után jött létre. A kabinet 68 képviselőből álló többséget tud maga mögött a 120 tagú kneszetben. Tagjai a jobboldali Likud-Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) párt (31 mandátummal), a centrista Jes Atíd (Van Jövő, 19 mandátum), a telepeseket támogató jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon, 12 mandátum) és a centrista Tnua (Mozgalom, 6 mandátum) párt.

Ez Izrael harmincharmadik - egyben Benjámin Netanjahu miniszterelnök harmadik - kormánya, amelyben az előző kabinetnél nyolccal kevesebb miniszter, viszont minden eddiginél több, négy női miniszter van.

Délután a parlamentben Netanjahu ismertette új kabinetjének a programját és bemutatta a minisztereket. A kormány programja szerint a férfiak általános sorkötelezettsége az eddigi háromról két évre csökken, a harmadik évet is vállaló fiatalok viszont szolgálatuk meghosszabbításáért minimálbért és felsőoktatási tanulmányaikhoz ösztöndíjat kapnak. Tervezik olyan törvény elfogadását is, amely tizennyolcban maximálná Izrael jövendő kormányaiban a miniszterek számát.

Az ellenzék vezetője, a szociáldemokrata Munkapártot vezető Seli Jahimovics éles hangon ostorozta az új kormány kapitalista gazdasági programját, de felajánlotta támogatását arra az esetre, ha Netanjahu a koalíciós partnereivel nem tudna előrelépést elérni a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokon. Később a parlament új elnökévé választották Juli Edelsteint, aki a jobbközép Likud tagja.

Az új kneszet már az új házelnök irányításával 68 szavazattal 48 ellenében, négy tartózkodás mellett bizalmat szavazott az új kormánynak, majd a kabinet tagjai letették hivatali esküjüket. 

Uri Ariel, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt lakásügyi minisztere még vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy Benjámin Netanjahu új kormánya ugyanolyan ütemben folytatja majd a telepbővítést, mind az előző kabinet. A legtöbb nagyhatalom a nemzetközi törvényekbe ütközőnek tekinti a megszállt területeken való építkezést. Az izraeliek egy része viszont úgy gondolja, hogy a zsidókat történelmi szálak kötik Ciszjordániához és Kelet-Jeruzsálemhez, ahol mintegy 500 ezer telepes él, és ezek az izraeliek vitatják, hogy törvénytelen volna ezeken a területeken építkezniük.