A jelentés szerint egy ott bekövetkező, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés legalább 220 ezer milliárd jenes kárral járna. Ez meghaladja az ország éves költségvetésének kétszeresét, és sokkal több a Japán északkeleti partvidékét 2011-ben megrázó 9-es földmozgás és az utána következő cunami 17 ezer milliárdos vagy a 1995-ös kóbei rengés 10 ezer milliárd jenes pusztításánál.

A 400 oldalas jelentésből az is kiderült, hogy az esetleges katasztrófa 68 millió embert érintene, akik közül csaknem 10 milliót kellene kitelepíteni a lakhelyéről. 27 millió háztartás maradna áram, 34 millió ember ivóvíz nélkül, az evakuálták nagy részének nem jutna elegendő élelem, miként nem lenne elég gyógyszer és kórházi ágy sem.

Az ország 47 prefektúrájából 40-ben keletkezne kár, az energiatermelés 70 százalékkal esne vissza, az ország közlekedési és távközlési infrastruktúrája összeomlana. A jelentés készítői azt is megbecsülték, hogy a katasztrófa esetén nagyjából 23 ezren ragadnának liftekben. Ugyanakkor a kormány szerint egyes óvintézkedésekkel - például az épületek és az infrastruktúra megerősítésével - jelentősen csökkenthető lenne a potenciális pusztítás mértéke.

A világvége-hangulatot keltő jelentésben leírtak bekövetkezésének esélye nem elhanyagolható: a kormány földrengéskutató tanácsának januári becslése szerint 70-80 százalék a valószínűsége annak, hogy az érintett régiót egy 8,1-esnél erősebb rengés rázza meg a következő 30 év folyamán.

A Nankai-árok mentén átlagosan 100-150 évente következik be 8-asnál erősebb földmozgás, a legutóbbi ilyen 1964-ben volt.