Az észak-koreai vezető - aki egyben a hadsereg főparancsnoka - azt mondta, hogy a Koreai-félszigeten rendkívül feszült helyzet alakult ki. Ezért a Koreai Munkapártnak demonstrálnia kell szilárd eltökéltségét arra, hogy az ideológia fegyverével döntő győzelmet arasson az amerikai imperialistákkal és szövetségeseikkel szemben – tette hozzá.

Beszédében Kim Dzsong Un új feladatokat állított a részvevők elé azzal kapcsolatban, hogy Phenjan februárban - "az Egyesült Államok és Dél-Korea ellenséges akciói miatt" – felmondta az 1953-as háború nyomán Dél-Koreával létrejött fegyverszüneti megállapodást.

Egyidejűleg meggyőződését fejezte ki, hogy a néphadsereg politikai munkatársai erősítik agitációs tevékenységüket, ily módon erősítik a gyűlölet érzését a katonák körében az Egyesült Államokkal és a dél-koreai "bábrezsimmel" szemben.

Phenjan a hét elején jelentette be, hogy harckészültségbe helyezte hadászati rakétaegységeit és tüzérségi ütegeit, valamint arra adott parancsot, hogy ezek vegyék célba az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontjait, kontinentális területét és Dél-Koreát. Rögtön ezután az utolsó kommunikációs csatornát jelentő katonai forródrótot is megszüntették Dél-Koreával.

Észak-Korea február 12-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amire válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Phenjant. Erre válaszul közölték Észak-Koreából, hogy érvénytelennek tekintik az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást.

A feszültség éleződéséhez hozzájárult, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea március elején két hónapig tartó közös hadgyakorlatot kezdett.