Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A japán flotta a tavalyi 266 után az idén csupán 103 csukabálnát ejtett el, míg barázdásbálnából egyet sem fogott - közölte pénteken Hajasi Josimasza mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati miniszter. A flotta még soha nem tért vissza ilyen csekély fogással azóta, hogy Japán 1987-ben megkezdte a "tudományos célú" halászatot - jelentette a Kyodo hírügynökség.
A halászati hivatal közlése szerint a 48 napos bálnavadászati szezon alatt a Sea Shepherd négy alkalommal zavarta meg a japán hajók tevékenységét, és a flotta összesen 21 napot töltött a környezetvédők előli meneküléssel. Hajasi szerint a zöldszervezet "megbocsáthatatlan szabotázsokat" hajtott végre, például nekiment egy üzemanyag-feltöltés alatt álló japán hajónak is. A Sea Shepherd korábban azzal vádolta meg a japán halászokat, hogy azok szándékosan ütköztek a környezetvédők hajóival.
A miniszter közölte, hogy Tokió más országok segítségét fogja kérni az általa illegálisnak tartott Sea Shepherd megfékezése érdekében. A külső segítség esélyeit csökkenti, hogy Japánt folyamatosan heves bírálatok érik bálnavadászati programja miatt környezetvédők és kormányok részéről. 2010-ben az ausztrál kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult az ügyben, arra kérve a testületet, hogy tiltsa meg Tokiónak a cetek halászását.
A japán bálnavadász flotta évente akár ezer állatot is elpusztít az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratórium egyik kiskapuját kihasználva. Japán azt állítja ugyanis, hogy kutatási és nem kereskedelmi célból űzi a vadászatot. Csak a tanulmányokhoz fel nem használt bálnahúst értékesítik a kereskedelemben. Sokak szerint azonban éppen az utóbbi a bálnavadászat valódi oka.
Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati moratóriumot, hanem mert azt környezetvédelmi szempontból nem indokolt, a nyugati országok által kulturális szempontból meghozott korlátozásnak tartja. A nyersanyagban és termőföldben szegény Japán pedig elvből ellenez minden olyan lépést, amely korlátozza hozzáférését a tenger erőforrásaihoz.
