Athénnak "a nemzetközi emberi jogok értelmében teljes mértékben joga van betiltani az Arany Hajnal működését" - mondta. Hozzátette azonban, hogy a párt betiltása csak a probléma megoldásának egy része lenne. Felhívta a figyelmet arra, hogy "nem megfelelően alkalmazzák" a rasszista erőszak visszaszorítását célzó jogszabályokat.

Az ET emberi jogi biztosa január 28-a és február 1-e között volt Görögországban. A tapasztalatait összefoglaló, kedden közzétett jelentésben úgy fogalmazott, hogy "komolyan aggasztja" a bevándorlók ellen irányuló gyűlölködő támadások elszaporodása. A jelentés "erőszakos, neonáci politikai pártként" utal a parlamenti képviselettel is rendelkező Arany Hajnalra, amelyet a Görögországra is kötelező érvényű nemzetközi emberi jogi egyezmények értelmében el kellene szigetelni.

Az Arany Hajnalnak 18 képviselője van a 300 tagú athéni parlamentben. Az utóbbi hónapokban Görögországban több száz támadást követtek el többségében dél-ázsiai bevándorlók ellen, de a szélsőjobboldali párt következetesen tagadja, hogy köze lenne ezekhez az esetekhez. Tavaly nyáron az Arany Hajnal ugyanakkor erőteljes kampányt folytatott az illegális bevándorlás ellen "Szabadítsuk meg az országot ettől a bűztől!" szlogennel.

Az Európa Tanács jelentésére reagálva az Arany Hajnal honlapján "cionista intézménynek" nevezte a strasbourgi székhelyű testületet. "Az arcátlan (ET-)biztos nem hallott semmit a népünk ellen elkövetett gyilkosságokról, szexuális erőszakról és rablásokról, amelyek hátterében az Ázsiából és Afrikából érkező barbár hordák állnak" – írták a párt közleményében.