A hajó tulajdonosa az északkelet-kínai Talien városban beszámolt arról, hogy a 16 halász hazafelé tart a hajóval, és valamennyien egészségesek. Phenjan hivatalosan még nem közölte a kínai nagykövetséggel a halászok elengedését.

Kína már május 10-én tiltakozott az ügy miatt az észak-koreai hatóságoknál, és felszólította őket, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a halászokat hajójukkal együtt. A kínai külügyminisztérium először hétfőn szólalt meg az ügyben nyilvánosan, követelve, hogy Phenjan gondoskodjon az őrizetbe vett halászok egészségéről és törvényes jogaikról.

A hajótulajdonos korábban azt mondta, hogy a május 5-én lefoglalt kínai hajóért és az őrizetbe vett legénység szabadon bocsátásáért 600 ezer jüant (mintegy 22 millió forint) követelnek az észak-koreaiak. Jü Hszüe-csün közölte, hogy két hajója kínai vizeken halászott, amikor az egyiket vélhetően az észak-koreai haditengerészet hajója elvezette. A maga részéről nem volt hajlandó a váltságdíj kifizetésére, s ezért kért segítséget.

A Global Times című lap összefoglalója szerint a tulajdonost az "emberrablók" legalább nyolc alkalommal hívták fel az eredetileg múlt vasárnap délig megszabott végső határidő előtt.

Jü határozottan állítja, hogy hajói kínai vizeken voltak, amikor az incidens történt, mert azok GPS-rendszerrel és a kínai Pejtou műholdas helymeghatározóval voltak felszerelve; a hajók mozgását minden másodpercben nyomon tudták követni. A hatóságok ugyancsak figyelmeztetnek, ha a halászok az észak-koreai vizekhez közelítenek.

Mint utóbb kiderült, az észak-koreaiak nagy szakértelemmel leszerelték a műszaki berendezéseket, miután elfoglalták a hajót.

A Global Times szakértője, Csin Csiang-ji szerint probléma, hogy a pekingi diplomácia az effajta eseteket általában nem veri nagydobra, ami azonban az észak-koreaiaknak kedvez, és sérti a halászok érdekeit. Mint megjegyezte, lehetséges, hogy a Kína által is érvényesített ENSZ-szankciók elleni megtorlás része a szomszédos állam ellenséges viselkedése.

Kínai lapértesülések szerint idén ez volt a negyedik hasonló eset. A korábbi háromból két esetben a hajótulajdonosok kifizették a 100 és 200 ezer jüan (körülbelül 3,5 illetve 7 millió forint) közötti váltságdíjat. Feltételezések szerint ez indíthatta az észak-koreaiakat arra, hogy sűrűbben próbáljanak ily módon készpénzhez jutni.