A Kanári-szigetek így ezzel a sikerrel a tengeri állatvilág, különösen a tengeri emlősök védelmében világszerte példaképpé vált – mondta el Antonio Fernandez, a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem Állategészségügyi Intézetének (ULPGC) munkatársa. 

Csak Spanyolország rendelte el 2004-ben az Európai Parlament javaslatára a szonárokkal történő tengeri manőverek tilalmát az Atlanti-óceánban, Észak-Afrika nyugati partjainál lévő szigetcsoport tengeri területeire vonatkozóan. A tudós reméli, hogy a kezdeményezés eredményeinek publikálása a Nature című magazinban segít abban, hogy más országok is kövessék a spanyol példát.

Röviddel a tilalom előtt még tömegesen sodródtak partra a bálnák a Kanári szigeteken, Lanzarotén 2002-ben tizennégy, Fuerteventurán 2004-ben négy állat pusztult el.

Fernandez kutatócsapata akkor megállapította, hogy a bálnák tömeges elhullása előtt a Kanári-szigetekről északra tengeri hadi manővereket hajtottak végre. Ennek részeként a hanglokátorok a közepes frekvenciatartományban robbanásokat generáltak, amire az ellenséges tengeralattjárók felkutatásához van szükség.

"A bálnák érzékenyen reagálnak a szonárokra. Ma már tudjuk, hogy az állatok pánikba esnek, és ez zavart okoz a merülési viselkedésükben. Olyan betegséget okoz ez a náluk, amely a túl gyorsan felszínre jövő búvárok keszonbetegségéhez hasonlít" – fejtette ki Fernandez.