A magyarországi antiszemitizmussal szembeni fellépésre létrehozott Tett és Védelem Alapítvány képviselői, az amerikai zsidó szervezetek által múlt héten írt levélre reagáltak. Az alapítvány képviselői, a legjelentősebb hazai irányzatok által delegált kurátorok, arra kérték John Kerry külügyminisztert és a zsidó szervezeteket, hogy a jövőben aktívabb kapcsolatot tartsanak a hazai zsidósággal, és konstruktív javaslataikat és kezdeményezéseiket a lokális tapasztalatok figyelembevételével tegyék meg.

Mint ismeretes, az Egyesült Államokban működő befolyásos zsidó szervezetek a múlt héten levélben fordultak John Kerry külügyminiszterhez annak érdekében, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma tartsa napirenden az antiszemitizmus ügyét a magyar kormánnyal fennálló kormányközi kapcsolatokban.

A levél hatására a jelentősebb hazai zsidó közösségek – úgymint a Mazsihisz, az EMIH és a Reform Közösség – képviselői ugyancsak levelet fogalmaztak meg, a Magyarországon megkérdőjelezhetetlenül jelenlévő antiszemitizmus kérdésében. Az antiszemitizmus elleni fellépésben aktív Tett és Védelem Alapítvány kurátorai, Bodnár Dániel (EMIH), Guba Gergely (Reform irányzat) és Heisler András (Mazsihisz) arra kérték a levelet jegyző szervezeteket és a külügyminisztériumot, hogy kezdeményező, jó szándékú és hatékony munkájukba aktívabban vonják be a hazai közösségek képviselőit, hogy a félreérthető helyzetek és félreértelmezések könnyebben orvosolhatóak legyenek.

"Fontosnak tartjuk, hogy a kívánt eredmény elérése érdekében, a korábbi hibákból tanulva, a magyarországi zsidóság végre a nagykorúság állapotába jusson. A nagykorúság pedig azt jelenti, hogy el kell kezdenie saját ügyeiért érdemben felelősséget vállalnia" – mondta Bodnár Dániel a Tett és Védelem Alapítvány elnöke.

Az alapítvány szerint a gyűlölet felszámolásában csak az aktív és konstruktív párbeszéd jelentheti a továbblépést.

Az Egyesült Államok őszinte elkötelezettsége a demokratikus értékek és az emberi jogok mellett fontos biztosíték a világ zsidósága számára. Azonban a közvetlen szakmai kapcsolattartás és a helyi információk rendelkezésre állása az elsődleges záloga az erősödő antiszemitizmussal szembeni határozott és kiegyensúlyozott fellépésnek, amely által valóban előremutató, a helyi közösségek érdekét szolgáló javaslatok és kezdeményezések születhetnek. Így elkerülhetőek az olyan hibák, mint a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén történt határozott kritikai hang hallatása majd a másnapi bocsánatkérés „az eltúlzott kritikáért” – írják levelükben.