A szerbiai külügyminisztérium hétfőn arról tájékoztatott, hogy Szerbia és két másik ország kifogást emelt Atifete Jahjaga koszovói elnök részvétele ellen, mivel a SEECP alapszabálya szerint a szervezet csúcstalálkozóján csak szuverén és nemzetközileg elismert országok vezetői vehetnek részt, márpedig Koszovó nem felel meg ennek feltételnek.

A belgrádi tájékoztatást megelőzően Atifete Jahjaga hivatala közölte, hogy az elnök Szerbia és Bosznia-Hercegovina kifogása miatt nem kapott meghívást a SEECP kétnapos csúcstalálkozójára. Ez a lépés ellentétes Belgrád és Pristina viszonyát rendező brüsszeli megállapodással, amely kimondja, hogy egyik fél sem fogja akadályozni a másik integrációját, és másokat sem fog erre ösztönözni - áll az elnöki hivatal közleményében, amely szerint Koszovó mellőzése ellenkezik a jószomszédi viszonyok kiépítésének elvével is, amely az európai integráció egyik feltétele. Koszovó távolmaradása miatt az ohridi csúcstalálkozó nem járul hozzá a térségbeli kapcsolatok építéséhez - közölte Jahjaga hivatala.

Gjorge Ivanov macedón elnök hivatala is megerősítette, hogy Koszovót nem hívták meg az ohridi csúcstalálkozóra. Magyarázata szerint a SEECP alapító okirata és az eddigi gyakorlat is azt diktálja, hogy Macedónia mások egyetértése nélkül ezt nem teheti meg, kiváltképpen ha tudomására hozzák, hogy emiatt egyes tagországok lemondanák a részvételt.

Az SEECP-t 1997-ban Szófiában hozták létre azért, hogy erősítse a térség államai közti jószomszédi kapcsolatokat, és segítsen a térséget a béke, a biztonság, a stabilitás és az együttműködés övezetévé változtatni. A SEECP egy évvel ezelőtti belgrádi tanácskozásán Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország képviselői vettek részt.