"A stockholmiak nagy része komoly félelemben él a történtek óta, itt nagyon szokatlan az ilyesmi, 200 éve nem volt háború, se felkelés az országban" – magyarázza a Stockholmban élő Kenderesi János a hvg.hu-nak.

Stockholm elővárosaiban öt napja randalíroznak, autókat gyújtanak fel. A zavargások egy 69 éves férfi halálát követően kezdődtek. A férfi egy machétével hadonászott Husbyban, és miután a rendőrség hasztalanul próbált vele tárgyalni, lelőtték. A zavargók szerint a férfi rendőri túlkapás áldozata, felháborodásukat fokozta, hogy a férfit otthonában lőtték le, majd a rendőrség el akarta tussolni a történteket. Azonban ez nem sikerült, mivel több szemtanú is látta az esetet, valamint felvételeken is látszik, amint a hatósági szervek kihozzák a holtestet a lakásból. Stockholm rendőri vezetése arra int, kezelje mindenki a helyén az erőszakos eseményeket, és azt hangsúlyozzák, szó sincs arról, hogy a város lángokban állna. Pénteken délután ennek ellenére különleges rendőri erőket vezényeltek a fővárosba.

A svéd fővárosban élő Kenderesi szerint nagyon rossz helyzetben vannak az ott élő harmadik országbeli bevándorlók például, egy Mohamed nevű ember Stockholmban biztosan nem kap munkát. "Egy marokkói ismerősöm konyhai kisegítő állásra jelentkezett egy hirdetés alapján, azonban amikor elment az interjúra, azt mondák neki, hogy már találtak valakit. Az állásközvetítők bevallották gyakran már előre lezsírozzák, hogy ki kapja meg a munkát” – mondja Kenderesi.

Iskoláknál is gyújtogatnak

A zavargók csütörtök éjjel két iskolánál és egy rendőrőrsnél is gyújtogattak, illetve legkevesebb 15 autó esett a zavargások áldozatául Stockholm elővárosaiban. A vasárnap éjszaka óta tartó zavargásokban összesen már legalább száz autót megrongáltak. A svéd fővárostól északra, a főként bevándorlók lakta Rinkebyben és Husbyban mintegy négyszáz fős csoport gyújtogat és tör be kirakatokat éjszakánként. A déli elővárosban, Norsborgban is volt autórongálás, a Stockholmtól délre fekvő Älvsjöben pedig egy rendőrőrsnél gyújtottak tüzet a randalírozók. Utóbbit percek alatt el is oltották. Az üggyel kapcsolatban a The Local című lap azt írta, Älvsjöben nyolc embert tartóztattak le, Norsborgban pedig négyet.

Két másik elővárosban (Tensta és Kista) iskoláknál gyújtottak tüzet a rendbontók, ezeket is gyorsan eloltották. Södertäljeben kövekkel dobálták a rendőröket, az Aftonbladet pedig úgy tudja, Sollentuna elővárosában egy bevásárlóközpontnál is gyújtogattak a randalírozók. Szerda éjjel még kilencven esetben riasztották a tűzoltókat, legnagyobb részt a zavargók okozta tüzek miatt. Csütörtökön hetven riasztás volt. A lapnak Towe Hägg rendőrségi szóvivő azt mondta, az utóbbi éjszaka már nyugodtabb volt, és rengeteg önkéntes segíti a rendőrség munkáját.

Vandálok Malmőben

Csütörtök éjjel Frölundából Göteborg elővárosából is tüzet jelentettek. A város két pontján gyújtottak fel autókat. Malmőben május 22-én, szerda éjjel három autó rongálódott meg. Ugyanakkor túlzás lenne azt állítani, a zavargások Dél-Svédországra is átterjedtek volna. Malmö belvárosában egy kocsi teljesen kiégett, az előtte parkoló autó is megsérült a nagy hő miatt, és még egy harmadik járműben is kár keletkezett. A lap által idézett szemtanú hatalmas robbanást is hallott.

A pppress.se képes beszámolója szerint szemtanúk egy háromfős, sötét ruhás társaságot láttak az autóknál a tűz előtt. A tűzoltók egy egyszer használatos grilltálcát találtak a kocsi alatt – ami vandalizmusra utal.

Ettől eltekintve túlnyomórészt közlekedési balesetekről szólnak a rendőrségi hírek Skåne tartományban, az utcákon intézkedő rendőröknek pedig még arra is van kapacitása, hogy leszállítsák, aki biciklizik a parkban, és nem előírásszerűen tolja a kerékpárt a sétálók és a játszó gyerekek mellett. Annyira nem tartanak attól, hogy a bevándorlók randalírozni kezdenek, hogy a helyi rendőrök közül nyolcvan főt a fővárosba küldhet a vezetés, ha igény lesz rá. Az újságíróknak a rendőrség azt mondta, nincs jele annak, hogy a fővárosihoz hasonló rendbontás lenne Malmőben.

Kilátástalan jövő

Az OECD adatai alapján a nem Svédországban született lakosok körében a munkanélküliségi arány 16, míg a svéd születettek körében csupán 6 százalékos. A skandináv országok közül Svédországban a legnagyobb a bevándorlók aránya, a migránsok leginkább a háború sújtotta országokból érkeznek, Irakból, Szomáliából, a volt Jugoszlávia területéről, Afganisztánból és Szíriából. Svédország mintegy 44 ezer menedékkérőt fogadott be, ez körülbelül 50 százalékos növekedést mutat a megelőző évekhez képest.

A felmérések alapján a fejlett országok között az elmúlt 25 évben itt mélyült leginkább a szakadék a szegények és a gazdagok között. Emellett számos nagyvárosokban egyre több a bevándorló, például a 12 ezres Husby lakosságának több mint 80 százaléka bevándorló, elsősorban Törökországból, Szomáliából, illetve a Közel-Keletről érkezett. A bevándorlási hullám következtében számos szociális lakást épített a kormány a külvárosokba, a legolcsóbb áruházak is ide települtek. A helyzet abszurditását mutatja, hogy akár két metrómegállóval arrébb a svéd villanegyedekben éli életét a helyi középosztály.

A munkanélküliség újratermelésében nagy szerepet játszik, hogy a fiatalok korán – akár 16 évesen – már kiesnek az iskolarendszerből, nem tanulnak tovább. A svéd oktatási rendszer nem nyújt számukra alternatívát, nem segítenek nekik a pályaválasztásban. A zavargások résztvevői főként emiatt 20 év alatti fiatalok. A hvg.hu-nak nyilatkozó magyar férfi szerint a bevándorló gyerekek sokszor azt is sérelmezik, hogy a hatósági szervek rájuk "utaznak", sokkal gyakrabban vegzálják, igazoltatják a színes bőrűeket, mint a fehéreket.

"Egyelőre mindenki egymásra mutogat, senki nem vállal felelősséget a történtekért, senki nem áll a zavargások élére" – magyarázza Kenderesi. Bár a napokban több, a zavargásokban részt vevő fiatal szüleit is megkérdezték az ügyben, akik elmondták, kiállnak gyermekeikért és változást várnak a bevándorlási politikában – valódi integrációt akarnak. "A zavargások valószínűleg pár héten belül lecsillapodnak, az események következtében elindult politikai, társadalmi vitának nem lehet tudni, mikor lesz vége" – teszi hozzá.

Azt már biztosan elérték a randalírozók, hogy soha ennyit nem volt még szó a bevándorlók helyzetéről, pedig évtizedek óta égető a probléma. A napokban svéd televíziókban egyre több vitaműsort szentelnek a kérdésnek. Azzal mindenki egyetért, hogy a jelenlegi állapot nem maradhat fenn és a rendőrségnek intézkednie kell. A szélsőjobboldali Svéd Nemzeti Demokrata Párt a kormány "engedékeny" integrációs politikájával magyarázza az eseményeket és szigorúbb rendőri fellépést vár. Ezzel szemben a bevándorlókat képviselő Megafonen ifjúsági szervezet álláspontja szerint a zavargások csak arra mutatnak rá, hogy a kormánynak végre kezdeni kellene valamit a munkanélküliséggel és az egyre erősödő rasszizmussal.