A Minnesotai Egyetem tornatermében lezajlott bemutató egyike azoknak a tudományos erőfeszítéseknek, amelyek célja, hogy a gondolatok elektromos mintáit mozdulatokká alakítsák át mind a mindennapi életben, mind a virtuális világban: az alkalmazások az idegi degenerációval küzdők segítésétől a videojátékok legújabb modelljeiig terjednek. 

A Journal of Neural Engineering című szaklapban most megjelent tanulmány egy olyan kísérletet ismertet, amelyben a minnesotai kutatók testen kívül elhelyezett - nem invazív - "sapkát" használtak az agy elektromos tevékenységének a nyomon követésére. A módszer nem a science-fiction műfajából népszerűvé vált gondolatolvasáson alapul, hanem egy olyan elektronikus rendszeren, amelyet "be lehet tanítani" a célra kifejlesztett elektroenkefalográfban (EEG) megjelenő minták felismerésére. (Az EEG az agyműködés keltette elektromos áramok ingadozásait regisztráló, az agyműködés rendellenességeit kimutatni képes készülék.) 

Bár az elektroenkefalográf által az agyról rögzített elektronikus térkép szerfölött kaotikus képet mutat és jobbára a jelzések megfejthetetlen tömegéből áll, a mozdulatokhoz - vagy az azokat elindító gondolatokhoz - kötődők viszonylag erősek és ismétlődők. Erre a mechanizmusra támaszkodtak a tudósok a helikopter mozgatásánál: például a bal kéz összeszorítására irányuló gondolatot rendszerük "fordulj balra" paranccsá alakította át.

Már korábban kifejlesztettek olyan motorizált kerekes széket, amelyet gondolatok segítségével tudnak irányítani, a Samsung cég pedig agyvezérelt táblagépet kíván állítólag hamarosan piacra dobni. Tudott az is, hogy közvetlen, invazív módszerrel - az agyba ültetett implantátumok révén - célirányosabbá tehető az agy elektromos jelzéseinek a vétele, aminek eredményeként finomabb mozdulatok is generálhatók: például lehetővé válik számítógép kurzorjának a működtetése magánhangzók gondolati felidézésével. Hasonló módon tudnak mozgatni robotkart lebénult emberek vagy majmok.

A Minnesotai Egyetem műszaki kutatóintézetének csapata már régóta kísérletezik agyvezérelt helikopterrel. A mostani tanulmány céljára öt résztvevőt választottak ki, akik 64 elektródával ellátott "sapkát" viseltek. Ezek közvetítették a központi számítógép felé a különböző mozdulatokat elindító gondolati impulzusok mintáit: a bal vagy a jobb kéz ökölbe szorítása a balra, illetve jobbra fordulást jelentette, a mindkét kéz összeszorításának gondolata az emelkedést, a mozdulatlanságé pedig a leszállást. A számítógép azután wi-fi rendszeren keresztül irányította a helikoptert, de a manővereket kizárólag a résztvevők gondolatai alapján rendelte el. 

A tornateremben létrehozott akadálypályán egyebek között léggömbökből kialakított hurkokon és koszorúkon kellett keresztülrepülnie a kísérleti helikopternek. A műveletet 90 százalékos sikerrel teljesítette.

Bin He, a kutatás vezetője a BBC hírszolgálatnak elmondta, hogy meggyőződése szerint a gondolati erő nem invazív módszerrel történő igénybe vételét számos területen lehetne hasznosítani. Példaként említette a mozgássérült emberek helyzetét. "Tervünk az, hogy irányítani tudjunk egy kerekesszéket vagy képesek legyünk bekapcsolni a tévét. De a legfontosabb - és ez egyszersmind személyes álmom is - annak a technológiának a kidolgozása, amely alkalmazója szándékának engedelmeskedve működtet egy művégtagot, ráadásul annyira természetes módon, amennyire csak lehetséges" - hangsúlyozta.

Szavai szerint el tudja képzelni, hogy háztartásbeli robotok irányítása is megvalósítható ily módon, mi több, az alkalmazási lehetőségek tágíthatók, és a technológiát nem szükségszerű a mozdulati gondolatokra korlátozni.