Garanciákat vár Szlovákiától az Európai Bizottság (EB) arra, hogy az ország képes biztosítani a területén élő farkasállomány fennmaradását - írta a Sme című pozsonyi lap pénteken.
Az EB lépését az indokolta, hogy felmerült, Szlovákiában veszélybe kerülhet a farkaspopuláció, mivel az ország területén évente mintegy 120-150 példányt lőnek ki a kontinens szerte védett állatból. Az EB ezzel összefüggésben azt valószínűsíti, hogy Szlovákia nem tartja be a zárt életterekre (biotóp) vonatkozó EU-irányelveket.
A farkasok védelmében és a vadászati kvóta kapcsán az EB-hez eddig csaknem kétezer állampolgári megkeresés érkezett. A Szlovákia északi részén élő farkasok vadászatával kapcsolatban már Lengyelország is kéréssel fordult Pozsonyhoz: a lengyelek azt szeretnék elérni, hogy a határ menti régióban a szlovák fél ne tegye lehetővé a farkasok vadászatát, mivel az ott élő állomány egy része folyamatosan vándorol, és így a lengyel farkasállománynak is részét képezi.
A Szlovákiában élő farkasok létszámáról nagyon eltérő becslések léteznek. A szlovák környezetvédelmi tárca szerint a hegyekben élő farkasok száma 250 és 400 példány között lehet. Az állami természetvédelmi alap 600 példány létezéséről tud, a vadászati kamara becslése pedig több mint ezer példány létezését valószínűsíti.
Bár az Európai Unió tagállamainak többségében védett a farkas, és kilövése csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában évente átlagosan 120-150 kilövési engedélyt adnak ki az állatokra. Az Európai Bizottság kérésével már foglalkozik a szlovák környezetvédelmi tárca, amely helyzetfelmérést és szakmai tanulmányt készíttet az ügy kapcsán.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
