Jelentősen csökkentek a vadon élő gerinces állatfajok populációi – derül ki 2026-os Élő Bolygó indexből. Reménykeltő azonban, hogy egyes fajoknál van pozitív irányú változás, Magyarországon is. Ez azonban nem elég, rendszerszintű változtatások kellenek, hogy helyreállítsuk az élő bolygót, itthon pedig, hogy jobban odafigyeljünk a természetes erdőkre is.
Az eset a város belterületétől karnyújtásnyira történt, egy hétvégi házas körzetben.
Több napon át félrevezette a dél-koreai hatóságokat egy kamu kép, amelyet egy szökött farkasról készített egy ismeretlen.
A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.
Beszorult egy bevásárlóközpontba, és zavarodott volt a farkas, ami akkor támadt a nőre, amikor az a közelébe ment. Újabb részletek a hamburgi farkastámadásról.
Az állatot később a város központjában fogták ki egy tóból. A nő állapotáról nem tudni pontosat.
Két szarvas elpusztult és a helyi temető kerítésében is kár keletkezett.
A Bükki Nemzeti Park szakemberei kihasználták a hótakarót, hogy többet tudjanak meg a hazai farkasállományról.
Hogyan érjük el, hogy befogadjon egy közösség? Például ne együk meg a tagjait.
A szerb kislány a strandon játszott, amikor az állat a hátába és a hasába harapott.
Idei kölykök játszadoznak egy felnőtt falkataggal az avarban a WWF vadkamerája előtt.
Az Európai Parlament a gazdálkodók mellé állt a természetvédőkkel szemben.
Bombaként robbant a napokban a hír, hogy egy amerikai bio- és géntechnológiai vállalat „feltámasztott” egy olyan állatot, amely az utolsó jégkorszak vége felé halt ki. A kölykök valóban hordják őseik jellegzetességeit, azonban vannak, akik szkeptikusak, állítva, igazából nem egészen felel meg a valóságnak, amit a vállalat állít.
Ha dalra fakad a Tőzegláp-falka...
Három kölyökfarkas született a valóságban tízezer éve kihalt fajból.
A félig farkas Okami naponta 3 kg nyers csirkét fogyaszt el.
Körültekintő túrázóként nem árt tisztában lenni azzal, hogy pontosan mekkora is az a távolság, ami még biztonságosnak számít, ha egy vadállat tűnik fel a színen.
A videón jól látható, hogyan védekeznek a vaddisznók a farkasok ellen.
Az ügyészség hamarosan vádat emelhet.
