A török tájékoztatási miniszter bírálta pénteken az internetes közösségi oldalakat az utóbbi hetek kormányellenes megmozdulásaiban való részvételük miatt, és fenyegetőzve együttműködésre kötelezte üzemeltetőiket.
"Fenntartás nélkül igent mondok a szabadságra és az internethasználatra, de arra egyáltalán nem, ami a káoszteremtés, az erőszak és a bűnözés eszköze" - jelentette ki Binali Yildrim egy vidéki tanácskozáson.
"Bűncselekményt a virtuális világban is ugyanúgy el lehet követni, mint a valóságban" - tette hozzá, amikor a május vége óta tartó, eddig négy halálos és mintegy 8000 sebesült áldozatot követelő kormányellenes tüntetésekről beszélt. A Facebook és a Twitter közösségi oldalak jelentős szerepet játszottak a tüntetők mozgósításában.
A miniszter hétfőn is beszélt a közösségi média szerepéről. Akkor amiatt sajnálkozott, hogy a Twitter üzemeltetője nem volt hajlandó együttműködni a hatóságokkal, például kiadni a tüntetések kezdeményezőinek személyazonosságát.
Muammer Güler belügyminiszter június 17-én bejelentette: a kormány törvényt készít elő, amely lehetővé teszi azoknak az internetezőknek a büntetőjogi felelősségre vonását, akik becsületsértő vagy lázadásra buzdító bejegyzéseket írnak az erre alkalmas felületekre.
A tájékoztatási miniszter elismerte pénteken, hogy a közösségi oldalak "szabad területet" alkotnak, és szóba nem jöhet, hogy a hatóságok beleavatkozzanak működésükbe. Hozzátette viszont: "Törökországnak a legtermészetesebb joga" azt követelni, hogy a közösségi oldalak ne legyenek az erőszakra való felbujtás eszközei. Felszólította a Facebookot és a Twittert, hogy "ne játsszanak Törökország méltóságával és hitelével", mert az ország még a végén "kioszt nekik egy nyaklevest".
A 76 milliós török lakosság több mint felének van internetkapcsolata.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
