„Gyakran van olyan érzésem, mintha a reptéren élnék” – mondja egy pilóta Viktor Navorskinak, a Terminál című amerikai film főszerepelőjének, aki több hónapra a New York-i John F. Kennedy reptéren reked érvénytelenné vált útlevele miatt. Kísértetiesen hasonló helyzetbe került Edward Snowden, az amerikai titkosszolgálatok kiszivárogtatással vádolt volt alkalmazottja a moszkvai Seremetyjevo légikikötőben, hiszen útlevél nélkül nem vásárolhat repülőjegyet, és nem léphet be Oroszország területére sem.

Az Egyesült Államok titkosszolgálatainak adatgyűjtését leleplező informatikus a múlt vasárnap érkezett Hongkongból az orosz fővárosba az Aeroflot járatával, s azóta sem látta senki. Snowden nem szállt fel a légitársaság havannai járatára sem, amelyre a továbbutazáshoz helyet foglalt a kíséretében levő Sarah Harrisonnak, a WikiLeaks portál jogi munkatársának. A Rosszija 24 hírtelevízió szerint Venezuela kormányfője felajánlotta, hogy menedékjogot ad Snowdennek, aki ezt visszautasította. A titkosszolgálati alkalmazott korábban Ecuadorhoz fordult kérelemmel.

Snowden brit és amerikai újságoknak szivárogtatta ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett internetes megfigyelések részleteit. A harmincéves férfit ezért kémkedéssel, kormányzati tulajdon eltulajdonításával, illetve azzal vádolják, hogy jogosulatlan személlyel osztott meg titkos hírszerzési információkat. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter „hollywoodi rémálomnak” nevezte Edward Snowden esetét.

Kémregénybe illő történet

„A Snowden-sztoriban minden megvan, ami egy jó kémregényhez kell” – mondja az egykor újságíró, most regényíró Alex Berenson, felvázolva a helyzetet: „adva van egy idealista férfi, aki otthagyja a munkáját és gyönyörű barátnőjét azért, hogy beszámoljon a világnak az igazságtalanságról. Volt főnökei felelősségre akarják vonni emiatt, ám ő Moszkvába utazik menedéket keresve. Kiderül, hogy a legrosszabb helyet választotta, ezért új orosz barátaitól kér segítséget, ők azonban visszautasítják...”

AFP / Philippe Lopez

Berenson szerint a történettel nem csak az a baj, hogy nem ő írta, de az is, hogy Snowden nem számolt az oroszok fellépésével. Az informatikus ugyanis naiv volt, amikor azt gondolta, hogy ott hősként fogják ünnepelni, ehelyett viszont „belecsöppent Vlagyimir Putyin puha diktatúrájába”, amely egészen addig nem fogja elengedni az amerikai titkosszolgálatok volt alkalmazottját, amíg rendesen át nem fésülték a laptopjait – állítja a New York Times újságírója.

Alex Berenson emlékeztetett, Snowden – vesztére – azt nyilatkozta: a nála lévő merevlemezeken még további érzékeny információt tartalmazó fájlok vannak. „Edward szörnyű helyzetbe hozta magát ezzel a kijelentéssel” – mutatott rá a publicista, majd hozzátette: néhányan még azt is tudni vélik, hogy a fiatal informatikus adatait már a kínai hatóságok lemásolták a Hongkongban töltött napjai alatt.

A New York Times újságírója figyelmeztetett, amennyiben az amerikai titkosszolgálatok mégis megenyhülnek, akkor Snowden Moszkva helyett végül mégis Washingtonban kötne ki, ahol nagy valószínűséggel néhány évre börtönbe zárnák ugyan, de szabadulása után ő lehetne az Egyesült Államok elektronikus hadseregének feje. „Ez egy igazi hollywoodi befejezés lenne. Az élet sajnos ennél keményebb” – zárta terjedelmes írását Berenson.

Jobb, ha nem fogják el

Nem úgy tűnik, mintha Barack Obama amerikai elnök tényleg el akarná fogni Snowdent – állítja a brit Telegraph hasábjain ráadásul Janet Daley amerikai politológus. Az afrikai körúton tartózkodó államfő úgy nyilatkozott: nem teszi világpolitikai alku tárgyává Snowden kiadatását, és semmit nem ajánl fel érte senkinek cserébe.

A szakértő szerint Obama eddig se akart nagyon beavatkozni a hacker ügyébe. „Talán azt gondolja, az egyetlen lehetősége, hogy elkerülje Jimmy Carter sorsát és nemzetközi hitelének elvesztését, ha nyilvánosan bejelenti, hogy nem hajlandó részt venni semmi olyasmiben, amit a hatóságok rutinból megoldanak helyette” – magyarázta a politológus.

Janet Daley végül felteszi a megválaszolhatatlan kérdést: vajon tényleg hazaárulást követett-e el Edward Snowden. Az amerikai szakértő szerint a pártok megosztottak a kérdésben, ráadásul a civileknek sikerült összegyűjteniük százezer aláírást az informatikus teljes felmentéséhez, amire a Fehér Háznak harminc napon belül választ kell adnia.

Amennyiben tehát elfogják és hazaszállítják Snowdent az Egyesült Államokba, számolniuk kell azzal, hogy tárgyalását nem csak a hazai, de a nemzetközi közvélemény is figyelemmel kíséri majd. „Számukra pedig nem teljesen egyértelmű, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak miért van szinte korlátlan hozzáférése személyes adataikhoz” – mutatott rá Daley.

Nem találják Snowdent

Noha a Seremetyevo repülőtér tranzitja viszonylag gyorsan körbejárható, az újságírók továbbra sem találják sehol Edward Snowdent. Pedig már negyedik napja keresik a Hongkongból érkezett informatikust, akinek már hétfőn tovább kellett volna repülnie Kubába, de végül nem szállt fel a gépére.

Amerikai konzulátus Hongkongban

AFP / Philippe Lopez

„A moszkvai légikikötő zsúfolásig telt újságírókkal a világ minden tájáról, de senki sem találja az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtését leleplező informatikust” – írta az Associated Press (AP) munkatársa Moszkvából, hozzátéve: „láttunk vámmentes boltot, szunyókáló utasokat, és kávét szürcsölő turistákat is, de Amerika leghíresebb menekültjét még nem”.

Pedig ha hihetünk Vlagyimir Putyin kijelentésének, Snowden a seremetyevói reptér tranzitjában lakik immár napok óta. Az AP egyik riportere Kijevből érkező utasnak álcázva magát állítólag bejutott az átszálló utazóknak fenntartott részre, de több száz orosz és nemzetközi turistán kívül nem talált mást, mint matrjoskababákat áruló szuvenírboltokat.

Az újságíróhordák laptopokkal, fényképezőgépekkel és kamerákkal felszerelkezve mindenesetre végigkérdezték a légikikötőben dolgozókat, hiába. Névtelen forrásokra hivatkozva az orosz sajtó lehozta, hogy Snowden a reptér egyetlen hoteljében tartózkodik, az AP újságírójának kérdésére azonban ezt senki sem tudta megerősíteni az alkalmazottak közül.

Az ellenben kiderült, hogy hongkongi hatóságok állítólag azért engedték Moszkvába távozni a hackert, mert annak második keresztneve rosszul szerepelt a körözési papírokon. „A nyilvántartásban James, illetve Edward J. szerepelt, miközben Snowden második keresztneve Joseph” – árulta el Rimsky Yuen igazságügyi miniszter.

Közben a Wikileaks Twitter-oldalán megjelent egy bejegyzés, miszerint Snowden „jól van”, arról viszont nem esett szó, hogy ez a két szó kitől származik.