Az IRIS nevű berendezést az Orbital Sciences amerikai cég Pegasus XL típusú rakétával indította a világűrbe egy Lockheed L-1011 repülőgép fedélzetéről, amely a kaliforniai Vandenberg katonai támaszpontról szállt fel az indítás előtt egy órával.

A háromfokozatú rakétát a tervezettnek megfelelően közép-európai idő szerint 4 óra 27 perckor indították a kaliforniai partoktól nagyjából 150 kilométernyire, a Csendes-óceán fölött 12 ezer méter magasan.

A 182 millió dolláros programban kifejlesztett IRIS űrteleszkópot tíz perccel később, 643 kilométerrel a Föld felett állították Nap körüli pályára, és kibontották a napelemeit.

Az ibolyántúli űrtávcső néhány másodperces szünetekkel képes nagyfelbontású képeket készíteni a Nap légkörének a felszín és a korona között lévő, eddig alig ismert rétegéről.

A kétéves program célja, hogy jobban megértsük, hogyan keletkeznek ebben a titokzatos övezetben a mágneses részecskékkel teli napszelek. Segítségével pontosabban lehet majd előre jelezni a Föld felé tartó, a távközlés és az elektromos hálózat működését megzavaró mágneses viharok időpontját.

A Napnak ez a rétege bocsátja ki azokat az ibolyántúli sugarakat is, amelyek befolyásolják a Föld alsó légkörét és éghajlatát.

A mérnökök körülbelül egy hónapon át tesztelik az IRIS működését, mielőtt aktiválnák, hogy megkezdje a megfigyeléseket.

Az IRIS-t eredetileg csütörtökön tervezték pályára helyezni, de az indítást 24 órával elhalasztották, mert múlt hét végén meghibásodás történt Kalifornia érintett térségének elektromos hálózatában.