Elemzők azonban azt mondják – írja a Reuters –, hogy az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának (IENT) korábbi információi nem egyszer megbízhatatlannak bizonyultak, és közléseik nyilvánvaló politikai szándékot követnek.

Az IENT leplezte le 2002-ben a natanzi urándúsítót és az araki nehézvizes létesítményt, viszont 2010-ben a szervezet egy olyan létesítményről számolt be, amelyről amerikai tisztségviselők azt mondták, évek óta tudnak róla, és nem nukleáris üzem.

Az IENT az Iráni Népi Harcosok Szervezete elnevezésű, hazai ellenzéki csoport politikai szárnya. Célja a vallási vezetés megdöntése Iránban. A népi mudzsahedek Szaddám Huszein néhai iraki diktátor erőinek oldalán harcoltak az 1980-88 közötti iraki-iráni háborúban.

Az emigráns szervezet most azt közölte, hogy a Teherántól mintegy 60, Damávand várostól 10 kilométerre lévő új létesítmény építését 2006-ban kezdték el, és az építkezés első fázisát nemrég fejezték be. Hegyekbe vájt négy alagutat és hat nagy csarnokot alakítottak ki. A mudzsahedek "egy év alatt mintegy 50 különböző, állami szervezetekhez tartozó forrástól szereztek megbízható információkat az új és teljesen titkos létesítményről, amely része az iráni nukleáris tervnek" – állítja az IENT, állításához műholdképeket mellékelve. 

A Reuters szerint azonban a képek nem bizonyítják minden kétséget kizáróan, hogy atomlétesítményről van szó. Az IENT egyik szóvivője azt mondta: nem tudják, milyen jellegű nukleáris tevékenység folyhat majd ott, de a tervben részt vevő cégek és szakemberek szakmai profilja nukleáris tevékenységre utal.

A szervezet megnevezett több ilyen szakembert. A terv főberuházója az Iman Gostaran Mohit cég, amelynek vezetője Mohszen Fahrizade, az iráni atomprogram egyik kulcsfigurája, egyúttal a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik parancsnoka. A damávandi létesítmény építésének második fázisában további 30 alagutat és 30 raktárcsarnokot építenek meg – állítja közleményében az IENT.

Irán 2009-ben bejelentette, hogy az akkor már meglévő natanzi és fordói urándúsító üzeme mellé további tízet épít, de részleteket nem árult el erről a tervéről.

A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolják Teheránt, hogy békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. Teherán következetesen tagadja ezt, de nem teszi lehetővé, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség maradéktalanul ellenőrizhesse tevékenységét.

Alig egy hónapja választották meg az új iráni elnököt, Haszan Róhánit, akit elődjéhez, Mahmúd Ahmadinezsádhoz képest mérsékeltnek tartanak. Megválasztása azt a reményt keltette, hogy megoldódhat a Nyugat ellentéte Iránnal az iszlám köztársaság atomhatalmi törekvéseinek kérdésében. 2003-tól 2005-ig Róháni vezette az iráni atomprogramról a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokat, az IENT szerint azonban "kulcsszerepe volt e program folytatásában".