A koszovói parlament másodszori nekifutásra elfogadta csütörtökön az amnesztiáról szóló törvényt, amely büntetlenséget biztosít az albán központi hatalom ellen fellázadt szerb kisebbségieknek.
Kegyelmet kaptak mindazok, akik a tartomány Szerbiától való elszakadását ellenezve a függetlenség 2008-as kikiáltása után fegyvert fogtak a hatóságok ellen, gyűlölködést szítottak, gyújtogattak, és veszélybe sodorták Koszovó területi egységét. A törvényhez kétharmados többségre volt szükség a 120 fős parlamentben, és ez meg is volt, mert a tervezetet 90 képviselő szavazta meg.
Az amnesztia fontos része annak a megállapodásnak, amelyet Koszovó és Szerbia kötött áprilisban az Európai Unió noszogatására. Az egyezménnyel a gyakorlatban is kiterjed Pristina fennhatósága az ország egy kisebb északi területrészére, ahol körülbelül 50 ezer fős szerb kisebbség él egy tömbben.
A büntetlenség kinyilvánításával megnyílik az út a lázongók előtt, hogy bekapcsolódjanak az állami intézmények munkájába. Szerbia beleegyezése jutalmául ígéretet kapott arra, hogy fél éven belül megkezdheti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A koszovói parlament július 4-én egyszer már szavazott a törvényről, de az akkor nem kapta meg a kétharmados támogatást. Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Pristinában felkereste Hashim Thaci koszovói miniszterelnököt és Atifete Jahjaga államfőt, hogy biztos lehessen benne, most másként alakul a szavazás.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Az elítélt drogkereskedő által az igazságügy-minisztériumnak fizetett adomány miatt tovább nőnek Andrej Babis győzelmi esélyei.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
