A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
"Hatalmas stratégiai hiba" lenne, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból – áll az egyik londoni politikai elemzőház hétfőn közzétett helyzetértékelésében.
A British Influence nevű kutatóintézet – amely magát "nem EU-barát, nem EU-gyűlölő, hanem EU-realista" intézményként jellemzi – a vitaindító célú manifesztumban hangsúlyozza azt a véleményét, hogy a brit EU-tagság feladása a nemzeti érdekek teljes megtagadása lenne, és nem csupán a brit gazdaságot sodorná veszélybe, de aláásná az Egyesült Államokkal ápolt politikai kapcsolatokat, és gyengítené Nagy-Britannia befolyását olyan felzárkózó hatalmakra, mint Kína és India.
A kutatóintézet tagjai között van az ellenzéki Munkáspárt, valamint a jelenleg koalícióban kormányzó Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták több aktív politikusa, köztük Lord Mandelson, a Tony Blair volt miniszterelnök által a Munkáspárt piacbarát reformjára meghirdetett program egykori főideológusa, valamint Kenneth Clarke tárca nélküli miniszter, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb – és erőteljesen EU-pártinak tartott – veteránja.
Az intézet hétfőn közzétett elemzése szerint – amelynek összeállításában e politikusok is részt vettek – ha Nagy-Britannia kikerül az EU-ból, a brit áruk és szolgáltatások európai exportjához ugyanúgy be kellene tartania változó uniós szabványokat, mint eddig, csak éppen Londonnak már nem lenne beleszólása e szabványok kialakításába.
Nagy-Britannia így korántsem erősítené szuverenitását, hanem éppen ellenkezőleg, elveszítené azt, ha távozik az EU-ból – állapítják meg a szerzők.
A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel az után, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.
David Cameron miniszterelnök mindazonáltal már januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében – várhatóan 2017-ben – népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.
Az alsóház tory frakciójának EU-szkeptikus jobbszárnya azonban egyre nagyobb nyomást fejt ki a kormányra annak érdekében, hogy törvény rögzítse a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.
A brit EU-tagság feladásának kockázataira ugyanakkor már a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői is felhívták a figyelmet. Néhány hete közölt nyílt levelükben – amelyet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete is aláírt – arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.
