szerző:
MTI

Az amerikai haditengerészet hétfőn bejelentette, hogy mérlegeli annak a négy nem éles bombának a kiemelését a Nagy-korallzátonyból, amelyeket a múlt héten dobtak le amerikai harci gépek kényszerűségből az Ausztrália északkeleti partvidékén húzódó természetvédelmi területre.

Az amerikai haditengerészet Bonhomme Richard repülőgép-anyahajójáról feszállt két AV-8B Harrier típusú harci gép egy-egy robbanóanyagot nem tartalmazó, úgynevezett inert bombát és egy-egy nem élesített bombát dobott le kedden az UNESCO világörökség listáján szereplő tengeri természetvédelmi területre.  

Az amerikai 7. flotta parancsnokságának hétvégi közleménye szerint "a négy bombát, amelyek összsúlya 900 kilogramm, a vízbe dobták több mint 50 méterre a korallzátonyoktól, hogy minimalizálják a korallok esetleges károsodását. Egyik sem robbant fel." 

A harci gépeknek a közeli Townsend-sziget kijelölt térségére kellett volna ledobni a bombákat, de a bevetést lefújták. Ezután az irányítók jelezték, hogy a bevetés lefújása nem kockázat nélküli, mert a gépeknek kevés az üzemanyaguk, és a bombákkal a fedélzetükön nem landolhatnak. A pilóták a vészhelyzetben megszabadultak a bombáktól - tette hozzá a közlemény. 

A vészhelyzet az amerikai és az ausztrál haditengerészet kétévente megrendezett, Talisman Saber nevű hadgyakorlatán történt, amelyen 28 ezer tengerész vesz részt három héten át.

David Levy, az amerikai 7. flotta szóvivője közölte, hogy az ausztrál hatóságokkal vizsgálják a lehetőségét annak, hogy kiemeljék a bombákat. Ha a természetvédelmi park és az ausztrál kormány illetékesei eltökéltek a kiemelésükre, akkor egyeztetjük az erőfeszítéseket - tette hozzá.

Larissa Waters, az ausztrál szenátus tagja, a zöld párt szóvivője felháborítónak nevezte bombák "kiöntését" egy ilyen biológiailag érzékeny környezetvédelmi területre. "Teljesen elment az eszünk? Ez egy világörökségi helyszín gondozásának módja? Engedélyezzük egy külföldi hatalomnak, hogy bombákat dobjon rá? - háborgott az ABC televíziónak nyilatkozva. 

Az ausztrál partok mentén húzódó, mintegy 345 ezer négyzetkilométer felületű Nagy-korallzátony mintegy 3000 korallzátonyával és több száz trópusi szigetével a világ legnagyobb korallzátonya. Az elmúlt 27 évben korallfelületének több mint a felét elvesztette időjárási (viharok), éghajlati (felmelegedés) és ipari tényezők miatt. Óceánkutatók nemzetközi csoportja nemrég felszólította az ausztrál kormányt, védje meg a Nagy-korallzátonyt a kikötőfejlesztéshez szükséges kotrás és elsősorban a bányaiparral kapcsolatos hajózás okozta szennyeződéstől. A szénerőművektől való függése és az ázsiai ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyező. 

Az UNESCO kilátásba helyezte, hogy 2014-ben felveszik a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett helyszínek listájára, ha nem intézkednek a partvidék iparosításának korlátozása érdekében. Ha a tagországok nem követik az ajánlásait, a szervezet le is veheti az adott helyszínt a világörökség listáról.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
8500 éves emberi fogakat fedeztek fel Törökországban, de nem értik, milyen funkciójuk volt

8500 éves emberi fogakat fedeztek fel Törökországban, de nem értik, milyen funkciójuk volt

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Szaporodnak a halálzónák, rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

Szaporodnak a halálzónák, rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

Repülőgépek, ahogy még nem látta őket

Repülőgépek, ahogy még nem látta őket

Hamarosan ön is vehet egyet Putyin limuzinjából

Hamarosan ön is vehet egyet Putyin limuzinjából

Oscarra nevezett filmmel indul a BIDF

Oscarra nevezett filmmel indul a BIDF