Francois Hollande azt mondta, hogy Párizs támogatja a Nyugat-Balkán államainak uniós integrációját, ahogy azt tette Szlovénia, illetve a közelmúltban Horvátország csatlakozásakor, de még sokat kell tenni a térség megbékélése és a politikai, gazdasági, intézményi reformok érdekében.

"Sok minden nincs lezárva ebben a régióban, több kérdésre továbbra is fokozottan kell figyelni" – mondta Hollande a szlovén kollégájával, Borut Pahorral közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Pahor bejelentette, hogy a csúcstalálkozó résztvevői Horvátországban újabb megbeszélést tartanak. "Az a célunk ezzel a folyamattal, hogy megváltoztassuk a régióról kialakult képet, hogy a Nyugat-Balkán ne félelmet keltsen az emberekben, hanem inkább a térségben rejlő lehetőségeket lássák" – mondta a szlovén államfő.

Szlovénia 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, három évvel később az eurót is bevezette. Horvátország július 1-jén lett az unió 28. tagállama.

Júniusban Brüsszel zöld jelzést adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Szerbiával. Az EU vezetői emellett úgy döntöttek: megbeszéléseket kezdenek Koszovóval is a csatlakozási tárgyalások megalapozásához, jóllehet a koszovói állam függetlenségét nem minden tagállam ismeri el.

Montenegróval 2012-ben nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat. Macedónia 2005 óta tagjelölt, de a tárgyalásokat még nem kezdték meg egy Görögországgal fennálló névvita miatt.

Francois Hollande Brdóban felajánlotta országa jószolgálatait a névvita megoldásához.

Albánia 2009-ben nyújtott be csatlakozási kérelmet, de azóta kétszer is elutasították. Bosznia-Hercegovina egyelőre nem folyamodott tagjelölti státusért – állt az AFP összegzésében.

A mostani volt az első találkozó, amelyen a nyolc nyugat-balkáni állam - Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Koszovó - vezetője egy tárgyalóasztalnál foglalt helyet. Korábban minden erre irányuló kezdeményezés zátonyra futott, elsősorban a Szerbia és Koszovó közötti feszült viszony miatt.