A szabadon bocsátás négy szakaszban történik majd, több hónapra elnyújtva, és minden egyes szakasz előfeltétele a béketárgyalásokon való előrehaladás.

Az izraeli kormány heves vita után hozta meg a döntést. A tanácskozás eleve egy óra késéssel kezdődött, mert Benjámin Netanjahu miniszterelnök biztos akart lenni benne: a kormánytagok támogatják a lépést. Végül 13-7 arányban szavazták meg, két tartózkodással a javaslatot.

Állítólag a Netanjahu vezette Likud két minisztere is a szabadon engedés ellen szavazott. A kormányfő azzal érvelt a lépés mellett, hogy Izraelnek fontos a tárgyalások újraindítása a palesztinokkal.

Egy palesztin lista szerint olyan foglyokról van szó, akik eddig 19-30 évet ültek, méghozzá izraeliek elleni véres merényletekben való közreműködésért. A hivatalos listát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a média azonban úgy tudja, olyanok is szerepelnek rajta, akik annak idején izraeli nőket és gyerekeket öltek meg. Nyilván erre utalhatott Netanjahu, amikor szombat este saját Facebook-oldalán úgy fogalmazott: "vannak olyan időszakok, amikor egy miniszterelnöknek olyan döntést kell hoznia, amely szembemegy a közvéleménnyel, ha a lépés fontos az állam számára. Nagyon nehéz döntés volt".

A közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások 2010-ben szakadtak meg az izraeli telepek Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben folytatódó építése miatt. A tervek szerint a megbeszéléseket most kedden felújítják. Egy palesztin illetékes viszont még az izraeli kormány ülése előtt arra figyelmeztetett: semmiféle tárgyalás nem lesz a zsidó állammal, ha nem engedik el a 104 foglyot.