Az Agerpres hírügynökség pénteki jelentése szerint a városvezetés azért látta szükségét a tájékoztatásnak, mert a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó Aurul aranyfeldolgozó vállalat eszközeit megszerző Romaltyn Mining társaság megkapta a román államtól a jóváhagyást a nagybányai aranyfeldolgozásra. 

A Romaltyn egyelőre perben áll a városi önkormányzattal, amely azzal akadályozta meg a nagybányai aranyfeldolgozás újraélesztését, hogy lakóövezetté nyilvánította a területet, ahol a vállalat ipari tevékenységre készült.  

"A tájékozató anyagban adatokat közöltünk a 2000-es ökológiai balesetről, a ciánfelhasználású bányászattal kapcsolatos európai normákról és ajánlásokról, az európai emberi jogi bíróságnál e tárgyban hozott ítéletekről, a nagybányai urbanisztikai bizottság álláspontjáról, valamint egy esetleges műszaki baleset lehetséges határokon átnyúló hatásairól" - nyilatkozta az Agerpresnek Catalin Chereches polgármester. Hozzátette, a magyar kormánynak küldött tájékoztatás ellenére elsősorban a román kormánytól várják a megoldást. 

Az Agerpres emlékeztetett arra, hogy a nagybányai polgármester által kezdeményezett két évvel ezelőtti helyi népszavazáson a város lakóinak a többsége elutasította a ciántechnológiás bányászatot. A hírügynökség azt is megemlíti, hogy a helyi sajtóban kampány indult a ciántechnológia alkalmazása ellen. 

A Ion Sturdza volt moldovai miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó Fribourg Investments befektetési alap ez év februárjában jelentette be, hogy 49 százalékos részesedést szerzett a Romaltyn társaságban, és 40 millió dolláros beruházással nekilát a Nagybánya melletti bányászati hulladék feldolgozásának. 

A befektető arra készült, hogy az év utolsó negyedében újraindítja a Romaltyn tevékenységét, és 5 év alatt nyolc és fél millió tonna bányászati hulladékot dolgoz fel, hogy kinyerje belőle az aranyat és ezüstöt. A művelet végére a 165 hektáros munkaterület ökológiai rehabilitációját ígérte.