"Úgy gondoljuk, hogy a nukleáris fegyver birtoklása nem felel meg az ország érdekeinek, és fenyegetné Irán biztonságát" - hangsúlyozta a külügyi tárca vezetője a Fars iráni hírügynökség pénteki jelentése szerint.

Zaríf ugyanakkor hozzátette: nukleáris ügyekben "az iráni nép nem mond le jogairól", de "mi meg fogjuk mutatni az egész világnak", hogy Irán részéről semmiféle fenyegetéssel nem kell számolni. "Az egyetlen nukleáris fenyegetést a cionista rezsim jelenti" - hangoztatta a külügyminiszter Izraelre célozva.

Az ENSZ és az Egyesült Államok, valamint az európai országok által elfogadott szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy lépésről lépésre elő kell készíteni a terepet - "értelmes tárgyalásokon keresztül" - az Iránt sújtó büntetőintézkedések enyhítésére, illetve megszüntetésére.     A 2012 eleje óta érvényben lévő szankciók nyomán felére csökkent az iráni kőolaj exportja és így az abból származó bevétel, ami a helyi fizetőeszköz jelentős értékvesztéséhez és 40 százalék körüli inflációhoz vezetett. 

Az augusztus 4-én hivatalba lépett új iráni elnök a nukleáris válság megoldása érdekében a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) való tárgyalások újrakezdését helyezte kilátásba, miközben hangsúlyozta, hogy országa nem fog lemondani "vitathatatlan jogairól", különös tekintettel az urándúsításra. Az iráni viszonyok között mérsékelt politikusnak tartott Haszan Róháni ugyanakkor "még nagyobb átláthatóságot" ígért az iráni atomprogrammal kapcsolatban, bizonyítandó annak békés jellegét.

"Azt hiszem, a nyugati vezetők nem jól értették a (június 14-i) elnökválasztás üzenetét. Azt gondolják, hogy a kormány le fog mondani az irániak jogairól" a nukleáris kérdésekben - fogalmazott Zaríf. 

Irán saját bevallása szerint jelenleg 18 ezer, urándúsításhoz használt centrifugával rendelkezik. A Nyugat és Izrael azt gyanítja, hogy Teherán békésnek mondott atomprogramja valójában katonai célokat szolgál.