A háború megmutatta, hogyan folytat különleges katonai műveletet Amerika. A majdnem tökéletes precizitással, ám a fegyvertartalékok felemésztésével végrehajtott kampánnyal mindent megvalósított, amit katonai szempontból elérhetett, de politikai céljai így is messze vannak.
1945 és 2017 között több mint 2400 atomkísérletet végeztek a nagyhatalmak, és ennek elképesztő, mai napig ható egészségügyi következményei lehetnek.
Brit kutatók szimulációja szerint a vasban gazdag aszteroidák nem robbannak szét egy atomrobbanástól, így könnyű lehet eltéríteni őket a pályájukról.
Hacue Kadzsijama a hirosimai atombomba robbanásától alig 1 kilométerre tartózkodott, így a detonáció után azonnal életét vesztette.
Látványos katonai parádéval vállalta nagyhatalmi státuszát Kína. Öt új, atomtöltet hordozására alkalmas és az USA kontinentális területét is elérő rakéták bemutatásával jelezte, hogy Washington, Újdelhi és Moszkva után ő is birtokolja az úgynevezett nukleáris triád minden elemét. A Kína atomarzenáljának bővítése és modernizációja régóta sejthető volt. A paradigmaváltás, hogy Peking ezt már is nem is titkolja.
Hivatalos adatok szerint a tragédia közel 140 ezer ember halálát okozta 1945 végéig, azóta pedig az áldozatok száma több mint megduplázódott. Idén már 350 ezer ember nevét helyezték el az áldozatok tiszteletére állított emlékművön.
Pusztítóbb lehet egy nukleáris tél, mint azt eddig gondolták a tudósok – az általuk készített szimulációk alapján már egy regionális atomháborúnak is súlyos következményei lehetnek.
Francia segítséggel és kémkedéssel Izraelnek vélhetően már 1967-re megvolt a nukleáris fegyvere. Éveken át félrevezették az USA-t, amely később a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására hivatkozva félrenézett.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta “értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogadható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.
Szinte az 1947-es függetlenné válással egy időben India és Pakisztán is békés atomprogramot indított. Ám a kutatások fordulatot vettek, és mindkettő nukleáris fegyvert fejlesztett, valóssá téve az atomháború veszélyét.
Vlagyimir Putyin szerint elég erejük és eszközük van arra, hogy legyőzzék Ukrajnát.
Ukrán szakértők szerint fél éven belül elkészülhetne az ukrán atomfegyver és hozzá a ballisztikus rakéta, ha leállnának az amerikai támogatások. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő a HVG-nek azt mondta, ez kommunikációs blöff lehet, mert ha Kijev nukleáris programba kezd, azzal az összes támogatását elveszítené, Moszkvát pedig nem rázná meg.
A Gripenek bázisaként használt kecskeméti repülőteret alkalmassá teszik olyan amerikai gépek állomásoztatásra, amelyeket atomtöltetekkel is fel lehet fegyverkezni. Ezt állította kedden egy brit lap. Kérést sem kaptunk – mondta a kormány nevében Gulyás Gergely 24 óra hallgatást követően. Mi lehet igaz, és mi lehet zavarórepülés az ügyben?
A Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat az atomfegyvermentes világ megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseiért.
Amerikai kutatók egy speciális kísérlettel bizonyították be, hogy szükség esetén egy atombomba is segíthet abban, hogy a Földet fenyegető aszteroidát más pályára térítsék.
8000 hektáros területet alakítanának napelemfarmmá ott, ahol az 1940-es évek elején még az atombombákon dolgoztak.
Nyolc hónap késéssel érkezett meg az Oscar-díjas film a japán mozikba, ahol még így is érzékeny a fogadtatása.
