A hírszerzésnek 52,6 milliárd dollár áll rendelkezésére a 2013-as költségvetési évben, ami eddig is köztudott volt. Az viszont nem, hogy ezt a keretösszeget hogyan osztják fel a több mint százhétezer embert foglalkoztató 16 hírszerzési szervezet között. 

A Snowden által átadott 178 oldalas dokumentumból a WP csak 17 oldalt ismertetett, eleget téve ezáltal az amerikai hatóságok kérésének. Az anyagban feltárul az az eljárásrend és műveleti környezet, amelyről eddig soha nem közöltek részleteket. 

James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató a WP-nek elmondta, a költségvetés titkosított részeiből külföldi hírszerző szervezetek számára kiderülhet, hogy melyek az Egyesült Államok fő céljai, milyen képességekkel és forrásokkal rendelkezik, milyen módon jut információhoz a fenyegetések kivédésére.

Az iraki és afganisztáni amerikai hadműveletekre, az arab tavasz eseményeire, a tömegpusztító fegyverek jelentette technológiára, valamint a kiberhadviselésre utalva hozzátette, hogy az Egyesült Államok 2001 óta jelentős összegeket fordított a hírszerzésre. 

A WP által közölt dokumentumból kiderült, hogy az NSA 2013-ban 10,5 milliárd dollárt kap, amit csak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) költségvetése halad meg. Ez utóbbi 14,7 milliárd dollárt tesz ki. A CIA büdzséje az 1990-es évekhez képest mintegy hárommilliárddal növekedett, látható ugyanakkor, hogy a szervezet tevékenysége a 2001. szeptember 11-én történtek hatására a pilóta nélküli repülőgépekkel folytatott harcmodor és a félkatonai műveletek irányába fordult.

A CIA és az NSA nagy léptékű erőfeszítéseket tett arra, hogy a számukra fontos információk megszerzése érdekében behatoljon külföldi számítógépes hálózatokba, kárt tegyen az ellenséges rendszerekben. Ez a költségvetésben a "támadó jellegű kiber tevékenység" címszó alatt szerepelt. 

A dokumentumból kiderült az is, hogy jóval Snowden előtt a hatóságok foglalkoztak már azokkal a kockázatokkal, amelyeket az információk kiszivárogtatása, kiszivárgása jelent. Az NSA, ahol mintegy negyvenezer ember dolgozik, idén négyezer emberénél tervezett biztonsági átvilágítást. Az, hogy ez hány embernél történt meg, nem ismeretes. 

A részletes költségvetésből kitűnt az is, hogy amerikai hírszerzési tisztviselők kiemelt érdeklődést mutattak még szövetségeseik iránt is. A kémelhárítási műveletekben a legnagyobb figyelem Kínának, Oroszországnak, Iránnak, Kubának és Izraelnek jutott. Bár az utóbbi az Egyesült Államok szövetségese, de korábban megpróbált kémkedni az ország ellen.

A The Washington Post cikkében kiemelte: annak ellenére, hogy a hírszerzést 2001-et követően hatalmas méretűre duzzasztották, az továbbra sem képes az elnököt döntő fontosságú információkkal ellátni számos, az ország nemzetbiztonságát érintő fenyegetésekről.