2012-ben a két ország körülbelül 6 milliárd dollár értékben kereskedett egymással, ami 88,3 százalékot adott az észak-koreai kereskedelmi mérlegben. Amennyiben Dél-Koreát is beleszámítják, a Kínával folytatott kereskedelem aránya 68,4 százalék.

A két Korea közötti kereskedelem értéke tavaly elérte az 1,97 milliárd dollárt, megdöntve a 2010. évi rekord 1,91 milliárdot. Az idei év első felében azonban a közös keszongi ipari komplexum működésének felfüggesztése miatt csaknem 40 százalékkal - 559,1 millió dollárra - visszaesett a forgalom az előző év azonos időszakához képest.

A dél-koreai kereskedelem- és beruházás-fejlesztő ügynökség (KOTRA) adatai szerint tavaly Phenjan összesen 71 országgal, illetve területtel kereskedett. A legnagyobbak közülük: Oroszország, India, Thaiföld, Tajvan, Szingapúr, Indonézia, Németország és Brazília.

2012-ben a Hongkonggal folytatott kereskedelem elérte a 111 millió dollárt, az előző évhez képest 457 százalékkal bővült. Így a sztálinista ország második legnagyobb partnerévé vált.

2005 óta Észak-Korea külkereskedelmében a kínai reláció több mint a felét tette ki, s 2011-re már elérte a 89 százalékot. A Kínába irányuló exportnak közel a felét a szén tette ki, de más ásványi anyagok, így vasérc és réz is volt benne. A legfontosabb importtermékek a nyersolaj és a feldolgozott kőolajtermékek, illetve a járművek.

A szakemberek szerint Phenjan függősége Kínától a jövőben csak nőni fog, s ez vonatkozik az élelmiszer-ellátás területére is. A tendenciát egyrészt a földrajzi közelség indokolja, de az is, hogy Észak-Korea kevés exportképes terméket állít elő. Általános lehetőségei azért is korlátozottak, mert - nukleáris programja miatt - ENSZ-szankciók alatt áll.