A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem antropológiai intézetének professzora, Joachim Burger vezette kutatócsoportot a németországi Hagen közelében fekvő Blätterhöhle nevű barlangból származó csontokat DNS-vizsgálatoknak vetette alá. A barlangot mind a vadászó-gyűjtögető, mind a földművelő közösség temetkezési helyként használta. 

"Általános az a feltételezés, hogy a közép-európai vadászó-gyűjtögető közösségek nem sokkal a földművesek megérkezése után eltűntek, kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a középső kőkorszakban élt európai ember leszármazottai fenntartották vadászó-gyűjtögető életmódjukat, és legalább kétezer éven keresztül a más területekről érkezett földművesek mellett éltek. Tehát a vadászó-gyűjtögető életmód csak mintegy 5000 évvel ezelőtt halt ki Közép-Európában, sokkal később, mint ahogy eddig gondoltuk - mondta el a kutatás eredményeiről Ruth Bollongino, a tanulmány vezető szerzője. 

Mintegy 7500 évvel ezelőttig a térségben lakó emberek kizárólag vadászattal és gyűjtögetéssel tartották fenn magukat. Ők az első anatómiailag modern emberek leszármazottai, akik 45 ezer évvel ezelőtt érkeztek Európába, és túlélték az utolsó jégkorszakot.

Burger professzor csoportjának korábbi kutatásai arra utaltak, hogy a mezőgazdaság és a letelepedett életmód mintegy 7500 évvel ezelőtt jelent meg Közép-Európában. A későbbi korszakból származó archeológiai leletekben a vadászó-gyűjtögető életmódra kevés jel utalt, így széles körűvé vált az a feltételezés, hogy a vadászó-gyűjtögető ember kihalt vagy beolvadt a földművelő közösségbe.

A kutatók eddig keveset tudtak a bevándorolt földművesek és a helyi, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek kapcsolatáról. A mainzi antropológusok jelenlegi felfedezései arra utalnak, hogy a gyűjtögetők a földművesek közvetlen közelében éltek, és évezredeken keresztül kapcsolatot tartottak fenn velük, például halottaikat ugyanabban a barlangban temették el. Felfedezték, hogy a vadászó-gyűjtögető nők körében előfordult, hogy beházasodtak a földműves közösségbe, azonban a földművesek genetikai állományát nem találták meg a vadászó-gyűjtögető emberek maradványaiban. 

"A modern emberi közösségek ezen házasodási mintázatát több tanulmány is igazolta. A földműves nők beházasodása a vadászó-gyűjtögető csoportokba társadalmi kiközösítéssel járt együtt, talán amiatt, hogy a földműves közösségekben magasabb volt a születések aránya" - magyarázta Burger professzor.

A kutatócsoport arra a kérdésre is kereste a választ, hogy a két csoport milyen hatással volt a modern európai ember génállományára. "Sem a vadászó-gyűjtögető, sem a földművelő ember nem tekinthető a mai közép-európai ember kizárólagos elődjének. Az európai ember felmenői között mindkét populáció megtalálható, a fennmaradó kérdés az, hogyan történt és milyen mértékű a keveredés" - magyarázta Adam Powell, a Johannes Gutenberg Egyetem antropológiai intézetének népesség-genetikusa.