Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. A közgyűlés felkérte a tagállamokat, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység visszaszorításával kapcsolatos tevékenységük bemutatásának. Magyarországon ma több rendezvényt is tartanak, hogy felhívják a figyelmet a szegények helyzetére.

A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegények problémájára, ugyanis az ő érdekérvényesítő képességük meglehetősen csekély. Magyarországon elsősorban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékkal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.

Az ENSZ Gyermekalapjának (Unicef) magyar bizottsága az MTI érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból. Az alapvető szükségletek (étkezés, ruházkodás) az alacsony jövedelmű családokban sérülnek a leginkább. Az Unicef szerint különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiknek szülője alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről.

A szervezet 2013-as jelentése rámutatott arra, hogy Románia minden szempontból a legrosszabbul teljesítő országok között van, de közvetlenül előtte az Egyesült Államok található, amely viszont a világ egyik leggazdagabb országa. A nyugat-európai országok az élmezőnyben helyezkednek el, míg a kelet-közép-európai államok lassan felzárkóznak mögéjük. Különösen jól látható ez Szlovénia és Csehország esetében, amelyek az oktatási, egészségügyi és az anyagi helyzet szempontjából a mezőny élvonalába tartoznak.

A szervezet jelentése kitér a gyermekek szubjektív értékelésére is, azaz arra, hogy ők maguk miként látják a jóllétüket. E szerint például a gazdasági krízis sújtotta Görögország – amely egyébként a lista végén szerepel –, a gyermekek értékelése alapján az egyik legjobb hely. Hasonlóan jól teljesített Olaszország, Lettország, Észtország és Spanyolország is. Ezzel szemben a gyermekek sokkal rosszabbul érezték magukat annál, mint amit az objektív mérőszámok mutattak Németországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában. Mind az objektív, mind a szubjektív értékelés szerint Hollandiában és a skandináv országokban a legjobb a gyermekek helyzete.

Magyarország a 29 vizsgált ország között a 20. helyen végzett. A régió országaival összehasonlítva Lengyelországnál, Szlovákiánál és Romániánál is jobb eredményt ért el. Az Unicef az egészségügyi helyzettel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya, de a koraszületések száma is itt a legnagyobb.