Bíró László az MTI-nek elmondta: a címeres magyar zászló leng a községházán. Februárban a prefektus más állam zászlajának törvénytelen használatáért szabott ki bírságot a polgármesterre. 

A polgármester a bíróságon támadta meg a prefektusi határozatot, arra hivatkozva, hogy Magyarország hivatalos zászlaja a címer nélküli piros-fehér-zöld, így értelmezése szerint a címeres zászló kitűzése nem ütközik törvénybe.

A bíróság mind a nyáron hozott első fokú, mind a héten közzétett jogerős végzésében a prefektusnak adott igazat. Alapfokon a kirótt 4000 lejes (265 ezer forintnyi) bírságot a csíkszeredai bíróság 2500 lejre csökkentette, ezt pedig a Hargita megyei törvényszék is megerősítette a jogerős végzésben.

A polgármester úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a bírósági végzést, ezért ki fogja fizetni a büntetést, és bevonja a zászlót. "Megtaláljuk a módját és formáját annak, hogy ezt ne beletörődésként értelmezzék. Ez nem személyes ambíció, hanem a közösség ügye: ha netán népszavazást írnánk ki, meg vagyok győződve róla, hogy az emberek 90 százaléka igényelné a településen, hogy ugyanúgy, mint a román nemzet lobogója a magyar nemzeté is ott lengjen a községházán" - mondta Bíró László.

Hozzátette: tiszteletből elfogadják a román nemzeti jelképeket is, de a hatóságoknak hagyniuk kellene, hogy a közösség maga dönthessen arról, ami csak rá tartozik, és ne akarják megszabni, hogy milyen jelképeket kell használni.

Februárban vita alakult ki Románia és Magyarország között amiatt, hogy a román hatóságok megtiltották a székely zászló kifüggesztését a székelyföldi állami intézményekre, és ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára "szimbolikus agressziónak" minősítette. Radu Stroe belügyminiszter akkor hatósági fellépést helyezett kilátásba a romántól eltérő állami zászlók kihelyezése miatt. Ezzel összhangban Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa bírságot szabott ki Csíkmadaras polgármesterére a címeres magyar zászló használata miatt.