A testülethez az azonos neműek házasságát ellenző polgármesterek fordultak azzal a kérdéssel, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal a homoszexuális párok házasságát engedélyező törvény, amelyből hiányzik egy, a lelkiismereti szabadságukat biztosító passzus. Ötoldalas határozatban az alkotmánytanács úgy vélte, hogy a kifogásolt törvény megfelel az alkotmánynak.

A törvények alkotmányosságát ellenőrző testület szerint a törvényhozó azért nem rendelkezett külön a lelkiismereti meggyőződésről, mert "biztosítani akarta a törvény alkalmazását a tisztviselők által és garantálni akarta az anyakönyvvezetés terén a közszolgáltatás semlegességét és hatékony működését".

A melegházasságot ellenző polgármesterek egyesülete bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak jogorvoslatért.

Franciaországban május 18-án hirdette ki Francois Hollande államfő a homoszexuális párok házasságát engedélyező törvényt, amelyet heves parlamenti vita és milliós utcai ellentüntetések előztek meg. Az első ilyen házasságot május 29-én kötötték meg Montpellier-ben, azóta körülbelül hatszáz homoszexuális pár kelt egybe a polgármesteri hivatalokban, ami az adott időszakban a házasságok egy százalékának felel meg.       

Franciaország a világon a 14. ország, amely megnyitotta a házasság intézményét a homoszexuális párok előtt.

A köztársasági elnök 2012 novemberében még megalapozottnak tartotta az önkormányzati vezetők éves kongresszusán azt a kérést, hogy az anyakönyvvezetők lelkiismereti szabadságukra hivatkozva megtagadhassák az azonos neműek összeadását. Ez azonban akkora tiltakozást váltott ki a törvényt pártolók részéről, hogy az államfő utóbb visszakozott.

A törvény kihirdetése óta már előfordult, hogy polgármesterek megtagadták egy melegházasság kihirdetését, a legtöbb esetben azonban kijelöltek végül egy helyettest az esküvő megtartására.  

A belügyminisztérium június 13-án kiadott körlevelében arra emlékeztette a polgármestereket, hogy ha megtagadják az azonos neműek esketését és nem jelölnek ki maguk helyett valakit a feladatra, a büntetőtörvénykönyv értelmében diszkriminációért öt év szabadságvesztésre és 75 ezer euró pénzbírságra büntethetők.