Yahya Jammeh gambiai elnök azt mondta: kormánya az ország "stratégiai nemzeti érdekei" miatt döntöttek, hogy a Kínai Köztársaság (Tajvan) helyett Pekinghez pártolnak. Sajtójelentések szerint Tajpej két vezető diplomatáját is Banjulba küldte, hogy mentse, ami menthető, de a gambiai elnök kétszer is elutasította a találkozót.

A tajpeji külügyi tárca szerint Tajvan kiürítette nagykövetségét és hazarendelte agárszakembereit, és felfüggesztette valamennyi közös programját Gambiával. Tajpej dollármilliókat költött az afrikai szárazföld legkisebb, alig 1,8 milliós országának egészségügyi, mezőgazdasági és infrastrukturális fejlesztésére.

Tajvan diplomáciai partnereinek száma ezzel 22-re csökkent. A fekete kontinensen mindössze három szövetségese maradt, Szváziföld, Sao Tomé és Principe, valamint Burkina Faso.

A Tajvant elismerő többi ország többnyire latin-amerikai és csendes-óceáni fejlődő állam. Európából egyedül a Vatikán tart ki mellette.

Peking csak olyan országokkal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, amelyek a KNK kormányát ismerik el Kína egyedüli törvényes képviselőjének, és Tajvant Kína részének tekintik.

Gambiát megelőzően legutóbb 2007-ben lehetett a nemzetközi közösség tanúja annak, hogy egy ország, Costa Rica, Tajvannal szakítva Pekinget választotta diplomáciai partnerének.

Tajvan 1949, a kínai polgárháború befejezése óta de facto önálló államként működik, miközben a Kínai Kommunista Párt és a mindenkori pekingi vezetés fontos célja az ország jövőbeni békés újraegyesítése. Az ehhez vezető úton jó partnerre lelt Ma Jing-csiu tajvani elnök személyében, aki 2012 óta második periódusát tölti az elnöki székben.

Legutóbbi megválasztásakor Ma ugyan azt mondta, hogy a politikai tárgyalásoknak még nincs itt az idejük, Peking az utóbbi időben egyre többször hozta szóba a tárgyalások szükségességét, s láthatóan szeretné felgyorsítani a békemegállapodás megkötéséhez vezető folyamatot.