Japán fejleszteni fogja légvédelmét és tengeri jelenlétét a Kelet-kínai-tenger vitatott területeinek körzetében egy szerdán nyilvánosságra került kormányzati jelentés szerint. A parlament az amerikaihoz hasonló nemzetbiztonsági tanács felállításáról határozott a Kína fellépésével kapcsolatos félelmek miatt.

Tokiónak meg kell erősítenie a négy fő szigettől távol eső kisebb szárazföldek légi és haditengerészeti védelmét, kétéltű partraszálló egységeket és drónokat kell hadrendbe állítania, valamint javítania kell a hírszerzési és felderítési képességein ahhoz, hogy szembeszálljon "Kína egyre kiterjedtebb (katonai) tevékenységével a Japánt övező vizeken és légtérben" – áll a japán nemzetvédelmi stratégia végső vitairatában, amely szerdán került a Kyodo hírügynökség birtokába.

Habár a kabinet már hónapok óta hangsúlyozza a légvédelem fejlesztésének szükségességét, az utóbbi napokban különösen fontos lett a téma, miután Kína olyan légvédelmi azonosítási övezetet jelölt ki a Kelet-kínai-tenger felett, amely nemcsak hogy átfedésben van Japán hasonló zónájával, de magában foglalja a vitatott Szenkaku – kínaiul Tiaojü – szigetcsoportot is, amelyet Tokió ellenőriz, de Peking magáénak tart.

Az USA is erődemonstrációt tartott a vitatott zóna felett

Onodera Icunori japán védelmi miniszter szerdán azt mondta: Japán és az Egyesült Államok együttműködik a kérdésben, Kínának pedig azonnal vissza kell vonnia lépését. Tokió és Washington korábban közölte, hogy nem ismeri el a kínai zónát, kedden este pedig két amerikai bombázó repült át a területen, fittyet hányva a Peking által az övezetben megkövetelt azonosítási szabályokra. 

A japán kabinet várhatóan egy utolsó vitakört követően, december közepén jelenti be az új védelmi stratégiát, amelynek kialakítását Abe Sindzó kormányfő egy évvel ezelőtti hatalomra lépése után rendelte el. A konzervatív Abe meg akarja erősíteni a japán hadsereg képességeit és felhatalmazását, és nagyobb szerepet szán az alkotmánya szerint pacifista államnak a nemzetközi színtéren.

Ezen cél érdekében a parlament szerdán elfogadta a japán nemzetbiztonsági tanács felállításáról szóló törvényt, amely testület feladata a kül- és védelmi politika alakítása és összehangolása lesz a miniszterelnökség égisze alatt. 

Ugyanakkor a védelmi stratégia azt is leszögezi, hogy bár Japán "aktívan hozzájárul a világ békéjéhez és biztonságához", nem "katonai hatalom", mivel biztonságpolitikájának védekező jellege változatlan marad. 

Első nyilvános beszédében – szerdán az amerikai kereskedelmi kamara rendezvényén – Caroline Kennedy, az Egyesült Államok nemrég kinevezett tokiói nagykövete üdvözölte a nemzetbiztonsági tanács felállítását, elítélte a kínai légvédelmi övezet kijelölését, és országa legfontosabb ázsiai szövetségesének nevezte Japánt.