Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Az ellentmondásos elnökválasztás után törzsi megosztottság és a muszlim szeparatizmus fenyegeti Kenya demokratikus jövőjét.
Nyolcezer szavazat a leadott 12 millióból – a hivatalosnak minősített eredmény szerint ennyi lendítette a győzelemhez szükséges 50 százalékos határ fölé a kenyai elnökválasztás első fordulójában Uhuru Kenyatta miniszterelnök-helyettest. Ellenfele, Raila Odinga kormányfő viszont nem volt hajlandó elismerni a vereségét, és az ország legfelső bíróságához akar fordulni jogorvoslatért, törvénytelenségeket látva a szavazatszámlálásban. Odinga 2007-ben hasonló körülmények között maradt alul, akkor zavargások követték az elnökválasztást, most arra kérte híveit, próbáljanak nyugodtak maradni.
A gyanakvásra az ad okot, hogy tönkrement a múlt heti szavazás tisztaságát szolgálni hivatott, a voksokat összesítő számítástechnikai rendszer. Végül a biztosok helikopterekkel vitték Nairobiba a szelvényeket, és a kézi számlálás miatt napokat késett az eredmény. A bajokat tetézte, hogy az ujjlenyomat-azonosító gépek több mint fele sem működött, így a régi regisztrációhoz kellett folyamodni, ami a múltban számtalan visszaélésre adott lehetőséget. Odinga nyugtató szavai ellenére sokan attól félnek, hogy megismétlődik a 2007–2008-ban kitört erőszak, amely több mint 1200 halálos áldozatot szedett. Az akkor újraválasztott államfő, Mwai Kibaki legitimitását megkérdőjelezték, az 1963-ban elnyert függetlenség óta legvéresebb, hetekig tartó etnikai jellegű forrongások majdnem Kenya felbomlásához vezettek.
Az akkori vérontás közvetlenül is befolyásolhatja az új kormányzat felállását. Kenyattát és leendő alelnökét, William Rutót azzal vádolják, hogy annak idején ők hergelték fel a vesztesek híveit, ezért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiség elleni bűntettel vádolja őket. A kampány során Kenyatta az ártatlanságát hangoztatta, és hogy kész együttműködni a bírósággal, a múlt szombati győzelmi beszédében viszont már úgy fogalmazott, a nemzetközi közösségnek tiszteletben kell tartania Kenya szuverenitását és népének demokratikus akaratát. A politikus tárgyalását júliusra tűzték ki, és ő lenne az ICC elé citált második államfő, miután a dárfúri vérengzések miatt Omar Basir szudáni elnököt is a bíróság elé idézték – eddig hiába. Kényes helyzetbe kerülhet Barack Obama amerikai elnök is – akinek apja kenyai származású –, mert vád alá helyezett államfővel kell együttműködnie az USA egyik legfontosabb, térségbeli szövetséges országában.
Az etnikai villongások szinte kódolva vannak Kenyában, mert a 43 milliós országban nem ideológiai, hanem törzsi alapon szavaznak. Az állam alapító kormányfője, majd elnöke, Jomo Kenyatta – Uhuru apja – a legnagyobb, kikuju törzshöz tartozott. Országlása alatt a kikujuk meggazdagodtak, ezért Kenyatta 1978-as halála után kikujuellenes szövetség jött létre, és a kalendzsin etnikumhoz tartozó Daniel arap Moit választották meg utódjául. Az előző elitet felváltotta az új, a kalendzsin potentátok száguldoztak Mercedesszel a főváros utcáin, és az ő feleségeik utaztak külföldi bevásárlóutakra. Moi két mandátuma után aztán a kikujuk szövetkeztek a kalendzsinellenes törzsekkel, és így 2002-ben a most leköszönő kikuju Kibaki került az elnöki székbe.
A nepotizmus és a korrupció visszaszorítása érdekében 2010-ben módosították az alkotmányt. Bevezették a kétkamarás parlamentet, és decentralizálták a politikai intézményrendszert, hogy ne a győztes mindent visz elve érvényesüljön. Az etnikai viszályok azonban nem csillapodtak. A mostani választáson a kikuju Kenyatta és a luo etnikumú Odinga kampánya a gazdasági kérdéseken kívül másról sem szólt, mint hogy milyen törzseket nyerjenek meg maguknak, mert csupán a sajátjukra támaszkodva egyik sem szerezne többséget.
A választás előtti hetekben is százak haltak meg a földért és vízforrásokért folytatott törzsi alapú összecsapásokban, különösen a tengerpart mentén. Bár az öt évvel ezelőtti belviszály okozta sokkból a 35 milliárd dolláros GDP-t produkáló gazdaság magához tért – a tavalyi 4,3 százalékos után az idén 5 százalékos növekedést várnak –, a területi egyenlőtlenségek jelentősek, az aktív lakosság 40 százaléka munkanélküli. Egy esetleges újabb erőszakhullám megint padlóra küldené a turizmust, és elriasztaná a külföldi befektetőket, holott Kenya Fekete-Afrika egyik legnyitottabb gazdasága, viszonylag jelentős magánszektorral.
A bizonytalanságot fokozta Aboud Rogo radikális muszlim prédikátor tavaly októberi meggyilkolása Mombasában, ami véres lázadásokat szított. A nairobi és a washingtoni kormány szerint Rogo támogatta a szomszédos Szomáliában aktív, al-Káidához köthető al-Sabab iszlamista mozgalmat, amit a vallási vezető hívei tagadnak. Kenya tavaly küldött csapatokat az al-Sabab ellen, amely az inváziót kenyai földön elkövetett merényletekkel torolta meg. Egy tavalyi ENSZ-jelentés szerint a szomáliai radikálisok pénzzel, toborzással és kiképzéssel támogatják a kenyai iszlamista hálózatok kiépítését, és kenyai muszlimok siettek az al-Sabab segítségére – lényegében saját hazájuk hadserege ellen harcolva. A kenyai lakosság 11 százalékát kitevő muszlimok radikalizálódása azóta figyelhető meg, hogy 1998-ban az al-Káida robbantásos merényletet hajtott végre a kenyai és a szomszédos tanzániai amerikai nagykövetség ellen, 223 életet oltva ki.
A vallási ellentétek mögött az is meghúzódik, hogy a kenyai muszlimok évtizedek óta mellőzöttnek érzik magukat, különösen a tengerparti Mombasa külvárosi nyomornegyedeiben élők. A közel-keleti kereskedelmi kapcsolatok révén létrejött szuahéli kultúra muszlim tagjai arra panaszkodnak, hogy az ország belsejéből érkezettek elvették tőlük a földeket és a munkahelyeket. A tengerparti strandokra épülő idegenforgalom bevételeiből a helyi közösségek keveset kapnak, a muszlimok körében az átlagnál is magasabb a munkanélküliség és a kábítószer-fogyasztás. Az illegális Mombasai Köztársasági Tanács (MRC) nevű csoport már a Kenyától való elszakadást hirdeti, és felkeléssel fenyegetőzik, ha függetlenségi követeléseit nem teljesítik.
KERESZTES IMRE
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
15 hónap alatt sajátította el a szakmát.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.