Feszegetik a határokat

Avádlottak padjára került egy tel-avivi bíróságon az izraeli állampolgárságú arab Hikmat Masszarva, mert rövid ideig a szíriai felkelők oldalán harcolt. A 29 éves péket az államügyész azzal vádolta, hogy Izrael ellenségeihez csatlakozott, törvénytelen katonai kiképzésben vett részt, külföldi ügynökökkel tartott kapcsolatot, és ellenséges országba utazott. A bíró közölte azonban, nincs jogi állásfoglalás arra, hova sorolandók a szíriai lázadók. A múlt héten kezdődött tárgyalás is rámutatott a megválaszolatlan kérdésre, hogy Izrael kinek az oldalán áll a szír polgárháborúban.

A zsidó állam az 1967-es háború óta gyakorlatilag hadban áll Damaszkusszal, de az elfoglalt Golán-fennsík és a közös határ alapvetően nyugodt maradt az utóbbi évtizedekben. Izrael nem is lelkesedett a szír felkelésért, és a dilemmát a több mint két éve tartó harcok csak fokozták, mert a lázadók soraiban meghatározóvá váltak az iszlamisták, az al-Káida terrorhálózathoz köthető szélsőséges csoportok. Nem tudni, mi a jobb – jelezte a Basar Asszad elnök rendszere és a radikalizálódó ellenzék közti választás nehézségét Szilvan Salom izraeli energetikai és vízügyi miniszter hétfőn Budapesten, újságírók egy csoportja előtt. Izrael szerint minden tíz felkelőből legalább egy iszlamista, aki Asszad esetleges bukása után a zsidó állam ellen fordulhat.

Izraeli légi csapás szíriai helyszíne

AFP / Ho / Sana

Izrael eddig visszafogottan reagált, ha a szír harcok során átlőttek a Golán területére, az utóbbi napok Damaszkusz elleni légi csapásai azonban azt mutatták, hogy keményen válaszol, ha azt gyanítja, a Hezbollah libanoni síita szervezetnek jutnának fegyverek. Izraeli tisztviselők hangsúlyozták is, hogy a Dzsamraja bázis és két másik célpont elleni múlt pénteki és vasárnapi támadással nem a szír polgárháborúba akartak beavatkozni. A támaszpontokon tárolt, akár 200 kilométer hatótávolságú Fatih–110-es rakétákat izraeli és nyugati hírszerzési források szerint Irán a Hezbollahnak szánta, amely 2006-ban több mint négyezer rakétát zúdított Izraelre.

A Damaszkusz elleni légitámadás egyúttal erős figyelmeztetés Iránnak: nem blöfföl, amikor katonai csapással fenyegeti Teheránt annak nukleáris programja miatt. Az izraeli türelem akkor fogy el, ha Irán annyi 20 százalékos tisztaságú uránt halmoz fel, amennyiből egy atomtöltethez elegendő, 90 százalékosnál tisztább hasadóanyag állítható elő – fejtette ki Salom. Technológiailag nehezebb ugyanis húsz százalékra dúsítani az uránt, mint onnan a fegyverminőségű szintre – tette hozzá.

Izrael másik aggodalma, hogy nemcsak fegyverekhez jut a jelenleg 60 ezer rakétával – a kezdetlegestől a komolyabb technológiát képviselőig – rendelkező Hezbollah, hanem a szíriai vegyi fegyverekből is kaphat a síita mozgalom és a Szíriában harcoló több dzsihadista frakció. A vészharangot a múlt hónapban épp izraeli tisztségviselők kongatták meg, amikor közölték: Asszad erői többször is bevetettek vegyi fegyvert, amit Barack Obama amerikai elnök „vörös vonalnak” nevezett. Azóta egyre kuszább vita folyik arról, valóban használtak-e tömegpusztító gázokat, és eljött-e az ideje a felkelők amerikai, illetve nyugati katonai támogatásának – fegyverekkel.

Londonban és Párizsban is hangoztatták a vegyi fegyverek bevetését, de hozzátették, azt nem lehet teljes körűen bizonyítani. Washington pedig szemmel láthatóan nem siet felfegyverezni a lázadókat, és a korábbi Obama-ígéretet puhítva azt mondogatják, hogy a beavatkozásra csak a mérges gázok nagyarányú alkalmazása ad okot. A probléma nemcsak politikai, szakmai is. A nyugati hírszerzés szavahihetőségén óriási csorba esett, amikor a 2003-as iraki inváziót az USA a tömegpusztító fegyverek felhalmozásának ürügyén indította, aztán később semmiféle készlet nem került elő.

Az iraki háború előtti ellenőrzésekben részt vett szakértők közül most többet is mozgósítottak, és nemcsak a nyugati országokban, de Törökországban is vizsgálják a mintákat. Nehezíti a tisztánlátást, hogy állítólag házi készítésű rakétákba úszómedencék tisztítására is alkalmas klórvegyületet tettek, amely okozhat ugyan kellemetlen hatásokat, de nem minősül vegyi fegyvernek. Szíria a világ egyik legnagyobb vegyifegyver-arzenáljával rendelkezik, többek között szarinnal, mustárgázzal, VX-szel, és a hírek szerint a rezsim folyamatosan költözteti a készleteket, ahogy a lázadók mind nagyobb területeket foglalnak el.

A vegyi fegyvereket illetően meglepő kijelentés tett Carla Del Ponte, az ENSZ szíriai háborús bűnöket vizsgáló bizottságának tagja. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntető törvényszék egykori főügyésze azt mondta: erős a gyanú, hogy a lázadók szarin ideggázt vetettek be. Az ENSZ bizottsága hétfői közleményében – lényegében elhatárolódva a mondottaktól – jelezte, még nem jutottak végső megállapításra abban, hogy használt-e bármelyik fél tömegpusztító mérgeket.

A kölcsönös vádaskodás veszélyes helyzetet teremthet, melyben a damaszkuszi rezsim vagy az ellenzék könnyen arra vetemedhet, hogy ha eddig nem is, a közeljövőben átlépi e veszélyes határt. Ráadásul a Nyugattól függetlenül az öbölbeli arab államok és Törökország egyre nagyobb mértékben támogatják a felkelőket, a libanoni Hezbollah pedig egyértelműen belesodródott a konfliktusba, fegyveresei az alavita kisebbséghez tartozó Asszad oldalán harcolnak. Az izraeli légi csapásokra Irán a szír rezsim még erőteljesebb támogatásával válaszolhat, és az is kérdés, Damaszkusz meddig marad passzív az esetlegesen folytatódó izraeli támadásokkal szemben.

KERESZTES IMRE