Betontenger

Búvárruhába öltözött spanyol rendőrök nemzeti zászlóval a kezükben Gibraltár partjainál lemerültek a Földközi-tengerbe, majd brit felségterületre behatolva megvizsgálták, lemérték és videofelvételeket készítettek azokról a betontömbökről, amelyek miatt egyre élesedik a konfliktus Madrid és London között. A britek és a spanyolok által egyaránt Sziklaként emlegetett, épp 300 éve, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békével Nagy-Britannia birtokába került Gibraltár felháborodott a szokatlan akción, amit a brit szuverenitás durva megsértésének nevezett.

A Földközi-tenger kapujának tartott, 5,8 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú terület spanyol részről vitatott hovatartozásának kérdése nemrég 74 betontömb miatt került újra elő. A gibraltári kormány mesterséges zátonyt alakított ki velük a hatalmas szikla uralta földnyelv partjainál a tengerfenéken, hogy ezzel megvédje a helyi élővilágot, és elősegítse a halállomány növekedését. Madrid – bár ugyanilyen módszert alkalmaz a saját partjainál – ellenséges lépésként értékelte a szerinte közösen birtokolt vizeken végrehajtott műveletet, amellyel ellehetetlenítették a spanyol hajók ottani halászatát.

A spanyolok ezért megszigorították a határellenőrzést a Gibraltárról érkezőkkel szemben, ami nemcsak az ott élő brit állampolgárságú lakosokat és a turistákat érintette, hanem legalább 10 ezer, a határ túloldalára naponta dolgozni átjáró spanyolt is. Madridban kilátásba helyezték azt is, hogy a Gibraltárról ki- és oda belépőktől alkalmanként 50 eurót kérnek, és lezárják légterüket a városba tartó repülőgépek előtt. Fölvetették továbbá, hogy adóellenőrzés alá vonják a Spanyolországban ingatlannal rendelkező gibraltáriakat, és noha egyelőre egyik fenyegetést sem váltották be, a helyzet feszült. Spanyol halászok brit felségvizekre behatolva megpróbálták megakadályozni a betontömbök elsüllyesztését, és felvonult a spanyol parti őrség is.

Nem maradt el a diplomáciai csörte sem a két uniós ország és NATO-tagállam között. Hiába egyeztetett közvetlenül a brit David Cameron és a spanyol Mariano Rajoy, a két konzervatív kormányfő nem tudott megegyezni. Cameron az EU-nál panaszolta be Madridot, de Brüsszel nem talált kivetnivalót a hivatalos indoklás szerint a csempészés kiszűrését célzó spanyol intézkedésekben. Felhívta London figyelmét, hogy ahogy Nagy-Britannia, a területének számító Gibraltár sem csatlakozott a határellenőrzés-mentes schengeni zónához, és Gibraltár az EU vámterületének sem része. Nagy-Britannia uniós megfigyelőket is kért Brüsszeltől, Spanyolország viszont az ENSZ Biztonsági Tanácsához akar fordulni, és a brit fennhatóságú Falkland-szigetekért küzdő Argentínával közös fellépést emlegetett. A Gibraltáron katonai bázist fenntartó London hadihajót is küldött a Sziklához, ám a szokványosnak mondott hadgyakorlatnak ezúttal egészen más üzenete volt.

A spanyol határellenőrzés szigorítása Gibraltárnál nem szokatlan: a lényegében adóparadicsom státusú brit területet Madrid rendszeresen gyanúsítja azzal, hogy pénzmosó központ, és teret ad a csempészetnek. A spanyol hatóságok tavaly 140 millió euró értékben foglaltak le a Gibraltárról érkezőktől cigarettát – a megengedett mennyiség négy csomag személyenként. A Londontól a külpolitikán és a honvédelmen kívül mindenben független, saját választott parlamenttel rendelkező Gibraltáron nincs jövedéki, forgalmi, vagyon- és árfolyamnyereség-adó. A különös, mediterrán Angliának tűnő földnyelven – ahol minden az anyaországra emlékeztet, a piros postaládáktól az ablakokba kitett brit zászlókon keresztül az anglikán templomokig – rendkívül kedvező a személyi jövedelem utáni és a társasági adó kulcsa is, a szerencsejátékból származó bevételekről nem is szólva. A szolgáltatásokon, a szerencsejáték-üzletágon, az idegenforgalmon és a hajózáson alapuló gazdaság tavaly 7,8 százalékkal nőtt, szemben a 0,3 százalékos brit és az 1,4 százalékos visszaesést mutató spanyol adattal. Az egy főre jutó gibraltári GDP 50,7 ezer euró, ami 68 százalékkal több a britnél, és a spanyolnak a duplája. A többlettel rendelkező állami büdzsének még arra is futja, hogy finanszírozza a brit egyetemre felvett fiatalok tanulmányait.

A Rajoy-kormány szocialista elődje idején még nyugalom volt a kérdésben, a mostani külügyminiszter, José Manuel García-Margallo viszont közölte: a bulinak vége. Utalt ezzel Gibraltár kivételezett helyzetének megszüntetésére. A szocialista ellenzék szerint a konfliktus kiélezésének a hátterében belpolitikai megfontolások állnak, a konzervatív kormány ezzel próbálja elterelni a figyelmet tehetetlenségéről, arról, hogy képtelen kezelni az egyre súlyosbodó válságot. Pedig a határszigorítás még visszaüthet, hiszen a 40 százalékos munkanélküliséggel küszködő Andalúziából sokan járnak át dolgozni naponta Gibraltárra.

Aligha jelent megoldást Fabian Picardo, az Oxfordban végzett gibraltári első miniszter hétvégi kompromisszumos javaslata. A de facto kormányfő Picardo törvényben rögzítené a parlamenttel, hogy 59 spanyol hajó a vitatott területen halászhat. A hivatalát 18 hónapja betöltő politikus elutasítja viszont Madrid javaslatát, hogy a vita rendezésére spanyol, brit és andalúz részvétellel négyoldalú tárgyalást indítsanak. A spanyolok mindaddig kitartanak a határszigorítás mellett, amíg Gibraltár fel nem szedi a tengerből az összes betontömböt.

TÁLAS ANDREA