"Nem engedhetjük, hogy ártatlan afgán civileket indokolatlanul, vádemelés nélkül tartsanak fogva hónapokon keresztül. Tudunk róla, hogy sajnos ez történt Bagramban, de ez illegális és az afgán szuverenitás megsértése, amit nem hagyhatunk" - mondta az elnöki szóvivő. 

A foglyokat őrző bagrami börtön irányítását az Egyesült Államok egy heves nyilvános vita után adta át az afgán hatóságoknak, miután Karzai az afgán szuverenitás visszaállítására irányuló erőfeszítések jelképeként nevezte meg a létesítmény ügyét.

A rabok Washington szerint több mint 60 NATO-katona és 57 afgán életét oltották ki. Szabadon engedésükkel kapcsolatban Joseph Dunford tábornok, az afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) parancsnoka hivatalos tiltakozását fejezte ki a kabuli vezetés felé. 

A lépés megfigyelők szerint tovább feszítheti a húrt a két ország között, amelyek kapcsolata már amúgy is válságossá vált, miután Karzai nem hajlandó aláírni a Washington által előterjesztett kétoldalú biztonsági szerződést. Az egyezség az afgán hadsereg felkészültségével kapcsolatos kételyek és a felkelők lanyhulni nem akaró támadásai miatt lehetővé tenné, hogy az idénre tervezett hivatalos kivonulás után is maradjanak amerikai katonák a közép-ázsiai országban.

Az afgán kormány szerint a 88 gyanúsítottból 45 ellen egyáltalán nincs bizonyíték, 27 ellen pedig nem elegendő ahhoz, hogy vádat emeljenek. Afganisztánba látogató amerikai szenátorok a múlt héten azt mondták, hogy a rabok szabadon engedése "helyrehozhatatlan károkat" okozna a két ország kapcsolatában.