szerző:
MTI

Két cikkben is foglalkozott a magyarországi baloldali pártok összefogásával a pozsonyi Pravda, az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű lap, a francia Le Monde és az osztrák Die Presse pedig a paksi atomerőmű bővítéséről írt.

Visszaadta Orbán Viktornak kedvenc ellenségét a magyarországi ellenzék azzal, hogy ismét hadrendbe állította a sokak által már politikai hullának tartott Gyurcsány Ferencet – emelte ki a pozsonyi Pravda. A független szlovák napilap "Visszatért Antiorbán. Kinek segít?" című cikkében leszögezi, hogy a "leginkább vitatott, ellentmondásos és megosztó" politikusnak nevezett exkormányfővel a szocialisták és Bajnai Gordon pártja kényszerházasságot kötött, mivel látták növekvő támogatottságát.

Egy másik, szintén a Pravdában közölt cikkben Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete azt írta, hogy Bajnai Gordon államférfiként viselkedett, amikor lemondott az első helyről az ellenzéki listán.

Rossz üzlet?

Nem szabad felülni a pletykáknak, hogy Orbán Viktor rossz üzletet kötött Moszkvában – írta a pozsonyi Új Szó pénteki kommentárjában a paksi bővítéséről kötött megállapodásról. Manapság minden politikus előtt az energiabiztonság lebeg, s a magyar kormányfő is csak a kor szellemével halad, akárcsak a legtöbb kelet-közép-európai állam, de még Finnország és Nagy-Britannia is, amelyek gőzerővel hasonló stratégián dolgoznak vagy legalábbis erősen fontolgatják. Rámutatott: nem Magyarország lesz az első az Európai Unióban, amely a "Roszatommal közösködik, ráadásul tender nélkül" , hiszen Finnország tavaly ugyanezt tette.

Nukleáris energia: Moszkva hatalmas sikere Magyarországon címmel számolt be a magyar-orosz megállapodásról internetes oldalán a francia Le Monde.

A napilap kiemelte: miután Ukrajna az olcsóbb orosz gázhoz való hozzájutásért cserébe "szabotálta" partnerségi viszonyát Brüsszellel, Magyarország a második uniós állam Finnország után, amely szerződést köt a Roszatom állami energetikai konszernnel. "Vlagyimir Putyin ezzel megerősítette szándékát, hogy a Roszatomot Közép-Európában olyan erős geopolitikai befolyásolási eszközzé tegye, mint a másik orosz energiaóriást, a Gazpromot" – vélte a szerző. Joelle Stolz szerint Magyarország évtizedekre megerősítette azokat a kapcsolatokat, amelyeken eddig inkább lazítani akart. Emlékezetett arra, hogy korábban maga Orbán Viktor is többször bírálta hazája energiafüggőségét Moszkvától.

A lap szerint ugyanakkor Budapest választása nem okozott meglepetést, hiszen a parlament már 2009-ben jóváhagyta a paksi bővítést, amire technológiai okok miatt az oroszoknak volt a legnagyobb esélyük. A kormányfő ennek ellenére nem akarta az idei választások előtt meghozni a döntést, s korábban azt is bejelentette, hogy közbeszerzési pályázatot írnak majd ki, amelyre négy vállalat, köztük a francia Areva is jelentkezett. A Roszatommal gyorsan megkötött megállapodás hátterében a Le Monde szerint az állhat, hogy Magyarország előnyösebb tarifát remél a Gazpromtól, amellyel 2015-ben kell újratárgyalni a gáz árát.   

Évekkel ezelőtt még a Nyugathoz való csatlakozás volt a legfontosabb cél, Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormánya alatt a "keleti nyitás" lett divatos kifejezés – írta a Die Presse. A vezető konzervatív osztrák napilap a paksi üzlet, a Kína, Törökország és az arab országok felé való nyitás alapján úgy látja, hogy a magyar kereskedelempolitika fókusza most egyértelműen keletre irányul.

Orbán Viktor legalábbis a gazdasági és pénzügyi válság, valamint az euróövezet azt követő nehézségei óta "nem annyira bízik" a Nyugatban, illetve annak a válságra adott receptjeiben, a Nyugat és az Európai Unió politikáját idejétmúltnak és a válság kezelésére alkalmatlannak tartja. A Brüsszellel szembeni kemény hang ellenére azonban Orbán mégis az EU szószólója. Legalábbis egy olyan unióé, amelyikben a tagoknak nagyobb önállóságuk és mozgásterük van, és ahol nem írják elő számukra aprólékosan, hogyan kell cselekedniük például a gazdaságpolitikában.

Orbán hadjárata

Orbán Viktor hadjáratot folytat külföldi befektetők, osztrák gazdák és az "ördögi EU" ellen – írja a Die Presse kommentárjában. A szerző szerint a kormányfőt egy olyan érzés betegíti, hogy "nem teljes egészében ura a saját sorsának", s "hadjáratot folytat minden ellen, ami cselekvésében bármilyen módon korlátozhatja".

A lap szerint rontja az osztrák tárgyalási pozíciót a földtörvényvitában, hogy sok osztrák gazda a szabályok megkerülésével szerzett földet. A tapasztalat azt mutatja, hogy Budapest csak akkor fúj visszavonulót, ha az Európai Bíróság kényszeríti rá. A magyar törvénymódosítás egy tágabb képbe is illeszkedik a Die Presse szerint, az adósságválság nyomán megnőtt a külföldtől való félelem Európában.

A lap a szovjet érdekszférában eltöltött múlt fényében érthetőnek tartja, hogy a magyarok nem akarnak külföldi irányítás alatt élni. Orbán tirádái az EU, az "új Moszkva" ellen azonban a groteszkkel határosak, azért is, mert a kormányfőnek semmi gondja sincs azzal, hogy a "régi" Moszkvával üzletet kössön. A lap szerint Budapest nevetségessé teszi magát, ha, miközben kikel a külföldi gazdák ellen, Romániában földet akar venni, "hogy az erdélyi magyar nyelvű kisebbség tagjai között szétossza".

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ömlenek a mémek a Hadházy tábláját lenyúlni próbáló Orbánról, Borkai is előkerült

Ömlenek a mémek a Hadházy tábláját lenyúlni próbáló Orbánról, Borkai is előkerült

Radar 360: Radikális iskola költözhet a fővárosba, visszatér a nyár

Radar 360: Radikális iskola költözhet a fővárosba, visszatér a nyár

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz életműdíjat kaptak

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz életműdíjat kaptak

Jöhetnek az okosfegyverek az amerikai hadseregben

Jöhetnek az okosfegyverek az amerikai hadseregben

Bulgária még több állami támogatással próbálja elcsábítani a Volkswagent

Bulgária még több állami támogatással próbálja elcsábítani a Volkswagent

Christopher Mattheisen: A felhő öt éve kockázat volt, ma megkerülhetetlen

Christopher Mattheisen: A felhő öt éve kockázat volt, ma megkerülhetetlen