A Tisza-kormány feladata eldönteni, hogy asszisztál-e az új atomerőmű építéséhez, vagy leállítja a projektet. Miért idegesek az oroszok, és miért lehet a beruházás veszélyes a magyar euróra is?
A külgazdasági miniszter szerint minden rendben megy Paks körül, de állításait árnyalja, hogy még nem világos, ki szállítja az irányítástechnikát.
Kirúgta a legfontosabb beszállítóját a Roszatom, amikor az új paksi atomerőmű építése hivatalosan elkezdődött. A Siemens Energy a szankciók miatt más projektbe sem szállított, a megoldásként beharangozott francia többletvállalás azonban blöffnek tűnik.
Eredetileg a francia Framatome és a német Siemens Energy konzorciumban szállították volna az irányítástechnikát, ám a német cég kiszállt, miután évekig nem kapta meg a szükséges exportengedélyt a német hatóságoktól. A Framatome pedig önállóan teljesít.
Mostantól számít jogilag is építés alatt álló atomerőműnek Paks II., de a neheze csak ez után következik.
A 2017-ben kiadott, megengedő határozatot az Európai Bíróság megsemmisítette, az eljárás most visszakerült a start mezőre.
„Érdeklődéssel olvastuk levelét, és figyelembe vesszük azt megfontolásaink során” – írta Tordai Bence ellenzéki képviselőnek címezve az Európai Bizottság egyik főtisztviselője. A válaszlevél alapján – mely a magyar politikus Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott problémáira érkezett – valószínűsíthető egy teljesen új brüsszeli vizsgálat indítása is.
Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II. atomerőmű engedélyezésében.
A beruházás hivatalosan az első betonöntéstől számít épülő atomerőműnek, ez sokévnyi csúszás után jövő februárban esedékes.
Felpörög a munka a paksi bővítésen, a jövő év folyamán elkészül a paksi munkások eredetileg 2025 végére ígért lakóparkja is. Jelenleg 40 iskoláskorú orosz gyerek él Pakson, ők az orosz tanterv szerint tanulhatnak.
A paksi atomerőmű-bővítés sokéves elhúzódása nem számít ritka jelenségnek. Negyed évszázad után 2025 lehet az újabb év, amikor csupán egy új nukleáris áramtermelő egység építését fejezik be a világban.
Már megint újabb dátumot mondott be a kormány az első paksi betonöntésre.
A luxembourgi bíróság megszüntette a Paks II.-beruházás elindítását lehetővé tevő európai uniós jogalapot, s bár e döntés következményei még tisztázásra várnak, az a magyar kormányzati narratíva, mely szerint minden mehet tovább, biztosan nem állja meg a helyét.
A Google-keresések alapján a Paks II. a hétköznapok részévé vált, hiszen leginkább a helyiek érdeklődnek a beruházás iránt.
Az Európai Bíróság ítélete valóban nem akasztja meg a paksi bővítést, de az Európai Bizottság által elvégzendő újraengedélyezés fokozza a bizonytalanságot. Az eredeti engedélyezés óta változtak a körülmények, egyelőre kérdés, a bizottság mennyire nyitja ki a régi kérdéseket. A paksi bővítés sikersztori akkor se lesz, ha megépül, de ha nem, költséges kaland attól még lehet.
Az ellenzéki képviselő arról is egyeztetni akar, hogy mi legyen az „orosz atomrémálomból” való ébredés után.
Huszonkettedik alkalommal emeltek tőkét a Paks II. Atomerőmű Zrt.-ben.
A miniszter szerint a következő évtized közepétől az ország képes lesz nagy részben maga előállítani a szükséges áramot.
Újabb paksi megbízások körvonalazódnak annak a Schatz Péternek a családjánál, aki a kormányfő tanácsadójának, Habony Árpádnak a balkáni médiaüzleteiben közreműködött.
Egyetlen lépésre kerültünk attól, hogy az uniós bíróság jogellenesnek mondja ki a paksi bővítéshez adott magyar állami támogatást.
