Az engedéllyel szabaddá vált az út Abbot Point kikötőjének bővítése előtt, amelyet két indiai vállalat és Gina Rinehart ausztrál multimilliárdos bányászati vállalkozó cége végez majd, körülbelül 16 milliárd dollár értékben.

Környezetvédők, óceánkutatók és utazásszervezők még tavaly felhívást intéztek az ausztrál kormányhoz, és kérték, hogy akadályozza meg az építkezést. Az UNESO Világörökségi Bizottságánál el akarták érni, hogy vegyék fel a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett világörökségi helyek listájára.

A Nagy-korallzátony Tengeri Nemzeti Parkot felügyelő hatóság elismerte ugyan aggodalmaikat, de azzal érvelt, hogy Abbot Point kiterjesztése kevesebb kotrási hulladék tengerbe bocsátásával jár, mint a többi kikötőfejlesztési terv.

Az engedély értelmében 3 millió köbméter iszapot engednének a tengerbe a tengeri nemzeti park térségében, ami a terv ellenzői szerint veszélyezteti a Nagy-korallzátony élővilágát. Az UNESCO, amely 1981-ben vette fel a természeti képződményt világörökségi listájára, 2014 júniusáig elhalasztotta a döntést arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyek közé sorolja-e a Nagy-korallzátonyt, vagy elveszi tőle a világörökségi címet. A nemzetközi szervezet az ausztrál kormány jelentésére vár arról, hogy mit tesznek a természeti kincs megőrzéséért.

A Nagy-korallzátony körülbelül 345 ezer négyzetkilométeren terül el az ausztrál partok mentén, és 3000 zátonyával a világ legnagyobb koralltelepét alkotja. Queensland állam a Nagy-korallzátonnyal szemközti parton hat nagy kikötőt akar építeni, melyek több millió tonna szennyezett iszapot bocsátanának az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Korall-tenger vizébe.