Hatalmas a baj a korallzátonyoknál, már a 84 százalékuknál jelent meg a kifehéredés
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
Sok állat képes világítani, de a legtöbb ilyen faj az óceánok mélyén él. Amerikai kutatók új tanulmánya szerint az 540 millió évvel ezelőtt élt mélytengeri korallok lehettek az első világító állatok.
A korallzátonyok pusztulása a teljes tengeri ökoszisztémát fenyegeti, ezért mindennél fontosabb a megmentésük. Ezen dolgozik egy auszrál tengerbiológus, Taryn Foster is, újabban a mesterséges intelligencia bevonásával.
Bár korábban úgy tűnt, némi javulás kezdődött a Nagy Korallzátonynál, de újabb romlás indult, és fokozott veszélynek van kitéve.
A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
Tengerbiológusok szerint egy gyorsan terjedő, még ismeretlen kórokozó állhat a fekete tengeri sünök gyors pusztulása mögött, ami végső soron komoly hatással lehet a korallok egészségére.
Valamilyen formában azok az állatok is képesek asszociatív emlékeket alkotni, amelyek nem rendelkeznek a klasszikus értelemben vett aggyal – állapította meg egy új kutatás.
A gyárakban már bizonyítottak, most korallokat mentenek a digitális ikrek – adott hírt a Siemens arról, hogy a tengeri élővilág feltérképezésében használni kezdik a technológiát.
Egy több mint 10 méter magas, 600 évesre becsült koralltelepet találtak Szaúd-Arábiában a Vörös-tengerben – jelentette az SPA szaúdi hírügynökség.
Siddak Singh Jhamat még karácsonyra kapott ajándékba egy kövületkereső szettet, az első felfedezéséért pedig csak a családi házuk kertjéig kellett elmennie.
A számítások szerint 250 millió felnőtt korallra lenne szükség ahhoz, hogy 1 százalékkal növeljék a Nagy-korallzátony borítását.
Akár hét fokos hőmérséklet-emelkedést is túlélnek az Vörös-tenger koralljai.
Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtotta idén márciusban az ausztrál Nagy-korallzátonyt – közölték kutatók, hangsúlyozva, hogy öt éven belül ez volt immár a harmadik tömeges korallfehéredés a zátonyrendszer térségében.
Az ausztrál tengertudományi intézet kutatóinak sikerült olyan algákat "nevelniük", amelyek képesek a korallok számára extrém magas hőmérséklet elviselésére is.
Lenyűgöző mélytengeri korallkerteket fedeztek fel a kutatók a délnyugat-ausztráliai Bremer Marine Park víz alatti kanyonjaiban.
A tudósok azt remélik, hogy ezek a korallok jobban ellenállnak majd az óceáni hőhullámoknak.
3D-s nyomtatóval mentenék meg a korallokat.
A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például a globális felmelegedés okozta tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után – állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói.
Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében.
Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.