Moszkva felháborodását a CNN-nek az a múlt csütörtökön közölt, azóta visszavont összeállítása váltotta ki, amelyet A világ legrondább emlékművei címmel közölt internetes oldalán az amerikai hírtelevízió. A 11 kipellengérezett emlékmű között - Oscar Wilde ír költő, író és drámaíró londoni emlékműve és a II. János Pál pápának állított római szobor mellett - az a robosztus alkotás is szerepelt, amelyet még a szovjet időkben, 1971-ben emeltek a fehéroroszországi Bresztben, az ottani erőd hős védőinek emlékére.

A Bátorság elnevezésű kőkolosszus egy elszánt arcú férfi sziklába zárt felsőtestét ábrázolja. A CNN összeállításának szerzői durván élcelődtek az emlékművön. Az amerikai hírtelevízió utólag bocsánatot kért "a normáival összeegyeztethetetlen" és "akaratlanul is támadó" anyag miatt, amelynek a szerzője a tévé szerint csak humorosan akarta ábrázolni a világban található emlékműveket.

A náci Németország hadserege a Szovjetunió megtámadásának első napján, 1941. június 22-én körülzárta a breszti erődöt. Az ott harcoló határőrök csaknem egy hónapon át kitartottak a túlerővel szemben, s az ostromot csak néhányan élték túl

Az amerikai hírtelevízió moszkvai irodavezetőjét a múlt pénteken bekérették az orosz külügyminisztériumba. A tárca elítélte a breszti erőd védői elleni "akciót", s leszögezte, hogy "igazolhatatlan és megbocsáthatatlan dolog gúnyolódni a fasizmus elleni győzelemért életüket áldozó szovjet katonákon".

Igor Morozov, az orosz parlament felsőházának külügyi bizottsági tagja már be akarta tiltatni az amerikai hírtelevízió oroszországi sugárzását. A Kommerszant tudomása szerint ezt könnyen elérhetik, ugyanis a CNN mindeddig nem kapott sugárzási engedélyt az országban. Az orosz szabályozás szerint ehhez előbb nyilvántartásba kellene vetetni az amerikai hírtévét, de a médiatörvény tiltja külföldi vagy külföldi többségi tulajdonú médium regisztrálását.

Az orosz állami médiafelügyelet (Roszkomnadzor) illetékese a lapnak elmondta, hogy a CNN adásait az NTV plusz nevű kábelszolgáltató sugározza. Vagyim Ampelonszkij hozzátette, hogy a sugárzás megszüntetése szerinte jogilag kétséges, hiszen a botrányt okozó emlékmű-lista nem adásban, hanem a hírtévé internetes oldalán jelent meg.

A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy január vége óta a Dozsgy nevű orosz ellenzéki televízió is támadások kereszttüzében áll, mert azt kérdezte nézőitől, szerintük nem kellett volna-e inkább feladni a német hadsereg és szövetségesei által majdnem három évig (1941 szeptemberétől 1944 januárjáig) ostromlott és kiéheztetett Leningrádot, hogy több százezer ember életét megmentsék.

A Dozsgy tévével azóta valamennyi kábelszolgáltató felmondta az együttműködést, így azt a megszűnés fenyegeti.