A tibetiek 1980-as és 1990-es években történt elnyomása ügyében két jogvédő csoport és egy spanyol állampolgársággal rendelkező, Tibetből kivándorolt szerzetes tett feljelentést 2006-ban Spanyolországban.

A spanyol bírósági eljárás elindítását elsősorban az tette lehetővé, hogy Madrid elismeri az egyetemes joghatóság elvét, amely szerint súlyos esetekben (mint például népirtás) egy ország akkor is vizsgálatot folytathat, ha a bűncselekmény nem a felségterületén történt. Az eljárás lefolytatásának feltétele volt az is, hogy az ügyben sem a kínai igazságszolgáltatás, sem pedig a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság nem indított vizsgálatot, valamint az egyik panaszos spanyol állampolgársággal rendelkezik.

A felperesek szerint az 1993 és 2003 között Kína elnökeként tevékenykedő Csiang a tibetieket válogatás nélkül olyan erőszakos családtervezési politikának vetette alá, amely magában foglalta a kényszerű abortuszt és sterilizációt is.

A 87 éves Csiang és a 85 éves Li letartóztatása mellett Moreno bíró elrendelte Csiao Si volt rendőrfőnök, Csen Kuj-jen egykori tibeti pártvezető, valamint Teng Tel-jün volt családtervezési miniszter elfogását is. A spanyol bíró közleménye szerint az öt egykori kommunista vezető tartózkodási helye ismeretlen.

A spanyol képviselőház éppen kedden vitat meg egy törvényjavaslatot, amely szigorítaná azokat a feltételeket, amelyek alapján egy spanyol bíró az ország területén kívül elkövetett bűncselekmények ügyében vizsgálódhat.

Kína és Spanyolország viszonyában már a tibeti visszaélésekkel kapcsolatos panasz befogadása is komoly diplomáciai feszültséget okozott. Tavaly novemberben Peking bekérette a spanyol nagykövetet, hogy tiltakozását fejezze ki a történtek miatt, amelyet belügyeibe való beavatkozásként értékelt. José Manuel García Margallo spanyol külügyminiszter mindazonáltal már akkor azt hangsúlyozta, hogy a madridi vezetésnek nincs befolyása a bíróság döntésére.