A hét elején végzett reprezentatív vizsgálatban 525 személy vett részt. A válaszokból kiderült, hogy a Bosznia-Hercegovina főleg horvátok és bosnyákok lakta országrészében, a bosnyák-horvát föderációban kirobbant tiltakozásokat leginkább az ott élők támogatják (93 százalék), de a másik országrészben, a boszniai Szerb Köztársaságban élők jelentős többsége (78 százalék) is egyetért velük.

A támogató válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben a tüntetések mellett áll, míg a többség szerint csak erőszakmentesen folytatható a demonstráció. A legtöbben pesszimista jövőképet festettek le: a válaszadók fele szerint rossz irányban halad a társadalom, 34 százalékuk szerint egy helyben toporog, míg csupán 16 százalékuk mondta azt, hogy az ország jó irányba halad.

A megkérdezettek 60 százaléka szerint az emberek a társadalom általánosan rossz állapota miatt vonultak utcára, 20 százalékuk szerint a vezető pártok ellen folyik a demonstráció, míg csupán 1 százalékuk mondta azt, hogy a rosszul végrehajtott privatizációs eljárások miatt.

Ez utóbbi adat azért is érdekes, mert a tüntetések közvetlen kiváltó oka négy tuzlai privatizált nagyvállalat csődbejutása volt. A csalódott emberek azért vonultak az utcára, mert szerintük a vezetés szemet hunyt afelett, hogy tízezren maradtak munka nélkül, ráadásul már ezt megelőzően is négy és fél éve nem kaptak fizetést. A privatizációs szerződések ugyan arra kötelezték az új tulajdonosokat, hogy befektetésekkel tegyék a vállalatokat nyereségessé, miután azonban az üzemek magánkézbe kerültek, a tulajdonosok eladták a vagyontárgyakat, nem fizettek a dolgozóknak, és csődeljárást kezdeményeztek maguk ellen.

A tiltakozások a múlt hét óta Tuzla után más bosnyák városokra is átterjedtek, a tömeg több kormányzati hivatalt megtámadott, és felgyújtotta egyebek között a szarajevói államelnökség épületének egy részét is. A tüntetéseknek eredményük is lett: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott, és távozott posztjáról a boszniai rendőrfőnök is.