A jelentésben a vizsgálóbizottság egy évig tartó vizsgálatainak eredményeit mutatják be. Ezekből az is kiderül: Észak-Koreában emberek tömegei kerültek munkatáborba (számuk 80-120 ezerre tehető), a politikai üldözöttekkel embertelenül bánnak. A bírósági ítélet nélkül odahurcolt foglyok, gyakran egész családok, lassú halálra vannak ítélve. De még innen is sikerült néhány embernek megszöknie, az ő beszámolójukból alkothat fogalmat a külvilág az észak-koreai gulagról.

A vizsgálat alapján fény derült arra is, hogy maga a phenjani rendszer volt felelős az 1990-es éhínségért is.

A bizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Dél-Korea, Japán és a nyugati hatalmak nyomására hozta létre tavaly márciusban, hogy a bűnösök ellen majd nemzetközi bírósági eljárást lehessen indítani, ha bizonyítékokat gyűjtenek be. A bizottság tagjai több észak-koreai menekültet hallgattak meg tanúként Szöulban, Tokióban, Londonban és Washingtonban, Észak-Koreába azonban nem juthattak be.

A rengeteg konkrét eseményt feldolgozó jelentés készítői azt javasolják a világszervezet Biztonsági Tanácsának, hogy terjessze a vizsgálat eredményeit a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Az AP ugyanakkor megállapítja: ezt Kína szinte biztosan meg fogja vétózni a BT egyik állandó tagjaként.

A bizottság mégis azt ajánlja, hogy az Emberi Jogi Tanács találja meg azt a megfelelő hatáskörrel felruházott igazságszolgáltatási "struktúrát", amely képes lenne az összegyűjtött bizonyítékok alapján szavatolni a bűnösök bíróság előtti felelősségre vonását.