Varga Judit szerint a tiszások is meg fogják ismerni a Magyar Péter-i poklot. A korábbi igazságügyi miniszter és államtitkára a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt számolt be, és a Schadl–Völner-ügyről elmondták, nem a jogalkotó felelős azért, ha valakik nem tartják be a törvényeket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált egy nappal korábban hallgatnák meg.
Matolcsy György volt jegybankelnököt és az MNB jelenlegi vezetőjét, az Orbán-kormány volt pénzügyminiszterét, Varga Mihályt hallgatta volna meg csütörtökön az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság, azonban végül csak Varga Mihály jelent meg, akit a szembetűnő visszaélésekről is kérdeztek az ülésen. Videóriport.
A volt jegybankelnök Matolcsy Györgyöt alapvetően a letartóztatása akadályozza, de a bánásmód sem tetszik neki, a jelenlegi MNB-elnök, Varga Mihály viszont megjelent a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
A cél a hátrányos helyzetűek és a mélyszegénységben élők felzárkóztatására szánt hazai és európai források felhasználásának kivizsgálása.
A korábbi főügyészt „a végrehajtási visszaélésekkel kapcsolatban” kérdezték a parlamenti képviselők. Varga Judit szerinte nem tudott visszaélésekről, de ő mint főügyész a Schadl–Völner-ügyben kapott felülről utasításokat. A vizsgálóbizottság elnöke reméli, hogy a későbbi zárt ülésen többet is megtudhatnak konkrét személyekről.
Egy sms-re hivatkozva Magyar Péter már utalt a volt főügyész várható vallomására, ám a helyzet jogilag bonyolult. Egyrészt fegyelmik folynak ellene, és az állásából is felfüggesztették, másrészt nem mindegy, milyen hatóság vagy testület előtt, milyen formában és milyen témáról beszélne. Ráadásul a titoktartási kötelezettsége alól is fel kellene menteni, ami aligha várható.
A Tisza-frakció azt állítja, nem Hadházy leleplező posztja, hanem a sok elfoglaltsága miatt távozott az Országgyűlés egyik vizsgálóbizottságának éléről Sárosi József, a volt független képviselő ugyanakkor úgy gondolja, a döntés szimbolikus beismerése annak, hogy Sárosi benne volt a paksi földügyletekben.
A Mi Hazánk képviselője szerint nem indokolt a volt miniszterelnök meghallgatása.
Az ellenzéki képviselők az NVVH-t létrehozó jogszabálytól kezdve a kekvák megszüntetésén át a miniszterelnöki és képviselői cikluskorlátozások több törvényt is Alaptörvény-ellenesenek ítélnek, az Alkotmánybíróság azonban egyelőre nem tűzi őket napirendre.
Rogán Antaltól Schadl Györgyön át Dávid Ibolya, illetve Varga Judit egykori igazságügyi miniszterekig számos embert kérdeznének a végrehajtási ügyekről.
Nem kérte fel közös bizottsági szakértőnek a Transparency International Magyarországot a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság.
Összesen tíz embert fognak meghallgatni, Balog Zoltán és Bagdy Gábor is köztük van.
Ahogyan Bánki Eriket is. Apáti István felvetette Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatásának lehetőségét is.
Ma tartja alakuló ülését a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, amely azt vizsgálná, hogy a bicskei ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott.
A Toroczkai László vezette testület nyolc pontban kérte a jegybank segítségét.
Felülvizsgálja az intézményrendszert és jogalkotási javaslatokat is tesz a gyermekvédelem válságos állapotának kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság – derült ki a testület első ülését megelőző sajtótájékoztatón. Hogy milyen konkrét ügyekkel foglalkoznak majd, arról egyelőre keveset tudni. Az, hogy az év végi jelentés elkészítésében mennyire nem lesz könnyű dolga a bizottságnak, már az első ülésen egyértelművé vált.
Több törvényről is szavaztak az Országgyűlés keddi ülésén.
Az ötödik, végrehajtási visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálóbizottság tagjait később választja az Országgyűlés. Az már ismert, hogy a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László vezetheti majd.
Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
