"Bejelentem, hogy nem szólok bele a politikai közügyekbe, és semmilyen tömb nem képvisel bennünket a kormányban vagy a parlamentben" - olvasható a Szadr honlapjára feltett közleményében. A dokumentum szerint a hitszónok bezárta minden politikai irodáját, megakadályozandó, hogy egyesek olyan "gaztetteket kövessenek el a Szadr család és az irodáink nevében, amilyenek történtek és a jövőben is történhetnek". Egyes jótékonysági egyleteik azonban tovább működnek.

Muktada asz-Szadr kemény bírálója volt az ország 2003 és 2011 közötti, amerikaiak vezette megszállásának, majd a síita Núri al-Máliki miniszterelnöknek, amiért harmadszor is indulni akar április 30-án a posztért. A mostani döntés növeli Máliki esélyeit. Szadr lépésének lesz hatása általában is a belpolitikai folyamatra, mivel parlamenti tömbje, az al-Ahrár és az azzal szövetséges politikusok elveszítik vallási legitimációjukat.

A negyvenéves hitszónok apja egy prominens síita vezető volt, Mohamed Szádek asz-Szadr nagyajatolláh, akit feltehetőleg Szaddám Huszein diktátor rezsimjének az emberei öltek meg 1999-ben. Halála után fia vette át a Szadr-csoport vezetését. A rezsim összeomlása után a főváros, Bagdad egyik síita szegénynegyedét, Szaddámvárost a vallási vezető emlékére Szadrvárosra nevezték át.

Az ifjabb Szadr 2003 júliusban létrehozta a Mahdi Hadserege nevű milíciát, majd két nagyobb felkelést indított az amerikai és koalíciós erők ellen 2004-ben. Fenntartotta Amerika-ellenes álláspontját, de később beleegyezett abba, hogy együttműködjön a Washington támogatását élvező kormányokkal.