Az amerikai-iraki kapcsolatokban kialakuló új korszak kezdetének mondta Joe Biden amerikai alelnök mostani bagdadi útján, hogy az év végén lezárul az amerikai csapatok Irakból történő kivonása.
Biden - aki kedden érkezett előre be nem jelentett látogatásra Bagdadba - szerdán Núri al-Máliki iraki miniszterelnökkel, Dzsalal Talabani államfővel és Oszama an-Nudzsajfi parlamenti elnökkel tárgyalt az iraki fővárosban, hogy megvesse a majdani együttműködés alapját.
Biden lehet az utolsó magas rangú amerikai látogató Irakban, mielőtt véget ér a csapatkivonás a több mint nyolc évig tartó háború és megszállás után. A katonáknak egy 2008-ban megkötött megállapodás szerint az év vége előtt el kell hagyniuk az arab országot. Arról nem sikerült szerződést kötni, hogy kiképzési feladatokkal amerikai csapatok maradjanak Irakban, mert a bagdadi kormány nem ment bele, hogy a katonák immunitást élvezhessenek a helyi hatóságok eljárásaival szemben. Az Egyesült Államok a nyolc év alatt 505 támaszpontot épített ki, és a csúcsponton 171 ezer katonát állomásoztatott az országban. Ez mára 7 bázisra és 13800 katonára csökkent. Washingtonnak most új viszonyt kell kialakítania Irakkal, amely több milliárd hordónyi nyersolajkészlettel rendelkezik és síita vezetésű kormánya szorosabb kapcsolatokat alakított ki a szomszédos Iránnal, mint amilyet az iszlám köztársasággal ellenséges viszonyban lévő Egyesült Államok szeretne.
A Málikival folytatott megbeszélés után Biden azt hangoztatta, hogy az amerikai csapatok távozásával most új viszony kidolgozásán munkálkodnak, s a kapcsolatok új korszaka nem csupán a két országnak, hanem a térségnek és az egész világnak egyaránt hasznára válik.
Úgy vélte, mindkét ország lakosainak túl kell tenniük magukat a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos tévképzeteken. Szerinte sok amerikai például még mindig azt kérdezi, érdemes volt-e ennyi energiát és pénzt fordítani Irakra, ahol 4485 amerikai katona és több tízezer helybéli halt meg. Biden úgy vélte, közösen megmutatták, hogy érdemes volt. Kiemelte, hogy Irak fejlődése stabilitást hoz a térségnek, s ez az Egyesült Államok egyetlen érdeke Irakban. Hangsúlyozta azt is, hogy az új amerikai-iraki viszonynak egy erőteljes biztonsági kapcsolat is része lesz, bár részleteket erről nem mondott.
Biden látogatása ellen Bagdadban és Bászrában is tüntettek Muktada asz-Szadr radikális, Amerika-ellenes síita hitszónok hívei, ízelítőt adva abból, milyen nehézségekkel néz majd szembe az Egyesült Államok és Irak új viszonya.
Biden nem találkozott Máliki egyes olyan kulcsfontosságú szövetségeseivel, kormányzati vezetőkkel, akik hűek asz-Szadrhoz. Máliki szűk mezsgyén lavíroz: megpróbál valamiféle jó viszonyt fenntartani az Egyesült Államokkal, amelytől országa a következő években több milliárd dollár értékű fegyvert akar vásárolni, de asz-Szadr támogatása tette lehetővé számára, hogy tavaly újabb parlamenti ciklusra kapott kormányfői megbízatást.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt Forma-1-es filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
Bár tavaly február óta a lehetőség erre meglenne, egyelőre nem számít az ORFK a kínai rendőrökre.
